Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849
57/A. Nagykanizsa, 1839. máráus 3. Strasser Vilmos, Gottlieb Májer és Blau Mó^es folyamodványa Zala vármegyéhez, a bíró, esküdt és jegyző választásának tárgyában. Tekéntetes Nemes Vármegye, nagy kegyességű uraink! Kanisa község némely válosztattjai s egyéb lakossal által aszerint felszóllíttattva lévén azeránt, hogy miután csak egyedül a kereskedés, mellyet jobbára mi folytatunk, tenné Kanisa városát nevezetessebbé, s mi mint házbirtokossok a közterheknek viselésében szinte azon mértékben, mint ők vennénk részt. Azon felül pedig mint nevezetessebb kereskedést folytatók, s azért is minden közdolgokban nagyobb bélátással is bírók, Írásban kijelentett kívánságokhoz képest a bíró, esküdtek és jegyző választásához a törvények engedelme mellett még azért is járulljunk, mivel eképp egy testet képezvén a jó egyetértés és békesség csak eképp tetetthetik köztünk állandóvá és örökössé. Melybéli felszóllításnak s egyetemben abbéli kérésnek is következésében, hogy mi a tekintetes nemes vármegyéhez nyújtandó alázatos folyamodásunkkal a kanisai közönséget azon szerződési és törvényes jogoknak, mely szerint a bírót, esküdteket és jegyzőt minden házzal bíró kanisai lakos szabadon váloszthattja, a tekintetes nemes vármegye által kegyessen leendő visszahelyheztetésében párosított könyörgésünkkel elősegéllük, bátorkodunk a tekintetes nemes vármegyének kegyes színe előtt e követ- kezendőket felfedezni. Kanisa város közönsége s ezek között mi mint akkori házbirtokossok is a főméltóságú hercegséggel mint földesuraságunkkal az 1811. esztendőben örökös szerződésre lépvén a bíró, esküdtek és jegyző válosztására nézve mint az ide (alárekesztett 12. pontból kitetszik, az elébbi kegyes úrbérnek 9. ponttja állapíttatott meg — ezen elébbi kegyes urbariomnak 9. pontja pedig mint itt) alatt láthatni azt foglalta magába, hogy a bíró, esküdteket s a jegyzőt a közönség s pedig a két utóbbiakat a földesura- ságnak vagy tisztjének minden befolyása nélkül válosztja. Ezekbül tehát látni méltóz- tatik a tekintetes nemes vármegye, hogy a kanisai egész közönségnek szerződési joga vagyon bíráját, esküdtjeit s jegyzőt válosztani. Utóbb némely elölfordult környülállá- soknál fogva méltóztatott a tekintetes nemes vármegye azt kegyessen határozni, hogy a bírót és esküdteket az úgynevezett válosztottak vagy százodosok, a jegyzőt pedig egyedül maga a tanács válassza, s ezen kegyes végzés volt és vagyon divatban mai napig is sérthetettlenül. Az új úrbéri törvény, úgymint a 9. törvénycikkely 1. §-a, mely az elébbi kegyes urbariom helyett, melyre a kanisai örökös szerződés utal, erőben lé- pét, egyenessen azt foglalja magába, mint a 3. alatti kivonat mutatja, hogy a bíró és esküdteket, ott, hol az egész közönség folyt bé, azoknak válosztásában továbbá is 136
