Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

Nagykanizsa, 1838.január 15.

A nagykanizsai ZF^ó kórházban Veiss Júlia ügyében végzett vizsgálat}

56.

Alulírottak hitelessen bizonyíttjuk, hogy mi f. é. januarius 15-i nagy gyülekezet által Ertner nagykanisai seborvos úrnak Veiss Julianna nevezetű szolgálójával elkövetett bujálkodásával s abból történt gyermekelhajtásnak kinyomozására kiküldetvén, és az általunk alkalmatosoknak talált tanúkat azeránt, hogy mit tudnak ők Ertner seborvosnak nevezett Veiss Juh szolgálójával való szorossabb esmeretségérül és azon kör- nyülállásrul, hogy ezen szolgálóleánynak csaknem halálos betegsége éppen Ertner seborvos által terhessége eloszlatására hasnált orvosi szerekből vette-e eredetét. Hit alatt kikérdezvén, azon tanúk vallásaikat eképpen tették:

Első tanú Horseczki Móricz diplomás orvosdoctor, 52 év, izraelita, egyébberánt kanisai lakos szokott szertartással megkérdeztetvén vallotta, hogy ő a nagykanisai si- dók kórházát, mint annak főorvossá december 15-én kötelessége szerint meglátogatván, ott a betegek közt szemébe tűnt nékie Veiss Juli, Ertner seborvosnak kérdésben forgó szolgálója, kit nyavalája nemérűl kérdezvén, azt felelte néki, hogy ő nagy vérfolyás miatt lészen beteg. Melly vérfolyás okáról megkérdeztetvén, azon okát adta, hogy Ertner seborvosnál egy káposztás hordórul igen nehéz követ vévén le, ebből következett mostani vérfolyása. A tanú ezen előladásra annak kis hasát megtapogatván, azon részt igen érzékennek és fájdalmasnak tapasztalta, s e jelek miatt mást még akkor nem tudván, abban állapodott meg, hogy ezen leánynak méhgyulladása lészen s ehhez képest néki tüstént orvosságot is rendelt. A beteg eképpen gyógyíttatván kórházba lett bévitetése után a 18. napon Veinperger Rudolf seborvos úr, mint azon kórháznak egyik rendes orvossá a tanúhoz jött azon jelentéssel, hogy ezen beteg leány a kórház egyik gondviselője, Josz Salamon előtt azt fedezte fel, hogy ő volt gazdájától Ertner seborvostul terhben esvén az valamelly erős ital által az ő méhe gyümölcsét elhajtotta, s ebből következett a nagy vérfolyása, melly környülállást a felgyógyuláshoz kevés reménnyé lévén, eltitkolni nem kíván. Ezeket megértvén a tanú jelentő Veinperger seborvosnak tüstént meghagyta, hogy ezen esetet járásbeli főszolgabíró úrnak jelentse. A beteg leányrul magárul is, ezen környülállást megtudja, s a gyógyszertárokban is utánna [...] ha Ertner seborvosnak illy célra való receptjei nem találtatnak-e, vagy illy nemű orvosságok ezelőtt nem rendeltettek-e, mellyeket Veinperger orvos úr teljesítvén, azon szegén leányt most is, mint méhgyulladásban szenvedőt gyógyítja.

Második tanú Veinperger Rudolf Nagykanisán hites seborvos, 28 év, israelita ki- kérdeztetvén, hit alatt vallotta, hogy f. é. január 3-án Josz Salamon kórházi gondviselő őtet egy különös szobába behíván azt jelentette, hogy ezen leány napról-napra ne132