Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

sem. Mi pedig máshová nem is akarunk portióbéli adót különössen fizetni, mint ami a tekintetes nemes vármegyétül reánk vagyon vetve, sem pedig a zsidó községnek különös és nem törvényes jövedelmet fizetni nem akarunk.

Továbbá minekutána már most ketten gyermektaníttót és sáktert tartunk, és hogy a rendes szokott fizetést tőlünk el nem fogadván és az ellenünkre megfogadott mester és sakterjuknak fizetése, azaz heti bére ki nem kerül, minthogy két forént helett 4 forintokat ígértek néki, és a többi zsidóság a szegénység miatt fizetni nem tudja. Mármost a bírónak felingerlésibül a templomunk cassájábul, mellyet mi keservessen megspóroltunk, ebbül akarják a mester és sákterjuk bérit fizetni, mi pedig ezt semmiképpen meg nem engedhetjük. Minekutána nékünk kettőnknek legtöbb pénzünk vagyon a templomunk cassájában, mellyet béfizettünk. Mármost, hogy mi ezen akaratjuknak ellenállottunk, azt a gorombaságot tették vélünk, hogy az templomunk igazságátul és tízparancsolatunktól és ahhoz tartozandó iussainktól ki akartak zárni, és még mai napig is azon törekednek a bírónak felingerlésibül. Holott pedig mi úgy remélljük, hogy minket még a templombéli és tízparancsolatbéli iussainkbúl ki nem fizetnek, addig ezek tartoznak bennünket minden háborgatás nélkül a templomi és tízparancsolatbéli iussunk eránt bennünket békességben hagyni, mert ami a tízparancsolatunkat illeti, azt úgyis csak jobbára hárman csinálhattuk. Továbbá ugyan a zsidó bíránk annyira felingerlette a mihályfai zsidó községet, hogy a tehetőssebb zsidóságot magához hódítván, és ezeknek végzésével bizonyos készpénzbéli büntetés fizetése, mellyet az egész zsidó községet letilalmazták, hogy mitőlünk senki kasa húst ne merészeljen vinni. Mi ezzel ugyan nem sokat gondolunk, vagy hordanának tőlünk húst vagy sem, csak azzal ne háborgatnának bennünket, hogy minden egy darab lekasált szarvasmarháiul 2 forintokat váltóban árendát fizettetni akarnak. Mint a csabbrendeki zsidó mészárosok fizetnek, úgy mi is megfizetjük a 2 forint árendát, ha ők is elfogadják azt, mint a rendeki zsidó község, hogy a kasa húst 1 krajcárral a limitation feliül fizetik, és ahány darab marhát lekasáltatnak, annak kasa húsát mind tőlünk elhordják. Ekkor nékünk is bejönne azon kívánt 2 forint árenda, de másképpen azt lehetetlen volna, hogy mi ezen ingyen való fizetést tennénk a mihályfai zsidó községnek, minekutánna a mihályfai zsidó község között 40 vagy 50 forint kasa hús alig kel el, és mégis annyi viszálkodást okoz kettőnknek ezeránt a zsidó bíránk.

Mely előre írt alázatos jelentésünk és sérelmes panaszunknak kegyessen leendő orvoslására, s eszerént igazságos előadásunknak megállapítására egy kiküldöttséget kineveztetni alázatossan kérünk, maradván fogytig. A Tekintetes Nemes Vármegyének! Legalázatosabb fejhajtó és kézcsókoló szegény szolgái Mihályfán 17. Júnii 1836.

Reininger Jósef és Nyitrai Ignác izraeliták és árendások

Tisztázat.

ZML IV. 1/b. 1836. szeptember 6. és 17. N° 2125.

123