Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

s azoknak megvizsgálása, minthogy ezáltal a kereskedőknek legnagyobb titkaik, melly által hitelek és fenálhatások veszedelmeztetnek, felfedeztethetnek, minden illyes ke­reskedői leveleknek jövendőre elszedése és felnyitása a legszorossabb fenyíték és kö­vetkező kemény büntetés alatt eltiltatik. Tilalmaztatván egyúttal a városi tanácsnak, hogy jövendőre az illyes kereskedői levelek vagy uradalmi jegyzések mellett külden­dő termesztmények és portékákért a helypénznek neve alatt akármi fizetésnek ki- zsarlása. 8.) Előladván a zsidóság, hogy a város jövedelmének hová lett fordíttása né- kiek is tudtára adattassék, minthogy a város jövedelmeiről vezetendő számadások megvizsgálása az illető uradalmi úriszéket illetné. Ebbéli kívánságoknak, hogy a szám­adások vélek is közöltessék, hely ugyan nem adatik. Hanem a közösségnek a jelen­tése, hogy a nagykanizsai város számadásai már 11 esztendő olta be nem adattak, sőt az még a választmány [...] sem következett, ezennel a kanizsai uradalomnak köteles­ségének tétetik, hogy a számadásokkal akár a város jövedelmeit, akár az árvák pénzét vagy a közadót illessék is azokkal tartozókat, törvényes és szerződésbeli jussánál s kötelességénél fogva, azoknak beadására a legelső úriszékre reászorítsa. A számot adni nem tudókkal, vagy nem akarókkal maga törvényes hatalmával bánnyon, és ezen végzés foganatjánál különössen járásbeli főszolgabíró úr jelentése elváratik. A 9.) panaszos pontban a sidóság a város elöljáróit a közadó és adói terhek vise­lésre szoríttanák lévén, [...] minthogy a [...] törvényes szokása és ezen alapult rende­lései szerint Kanizsa városnak [...] elöljárói az adófizetéstől felmentve nem volna. Egyedül a város bírája, az árvák attya, a közadó és város jövedelmei beszedői vol­nának csak a katonaszállás kiadásától felmentve. Járásbéli főszolgabíró úrra bízatik, hogy pontossan felügyellyen a vármegye e fontos végzéseinek megtartására, s arra, hogy a város elöljárói az igazságon túl magokat a közterhek viselésétől fel ne men­tessék. 10. ) A helybéli sidóság vásár alkalmával a ponvasátoroktól, úgy a boltoktól venni szokott helypénz fizetés tői magát felmentetni kívánná, minthogy a boltnyitások joga a vásárgyakorolhatása jogától egészen különböző volna, és a boltoktól vásár alkalmá­val helypénzt szedni, minthogy ezek különös helyet a piarcon, melytől helypénzt fi­zetni kellene, különös helyet nem foglalnak, a helypénz szedése ezennel eltiltatik a boltokra nézve. A sátorokra nézve pedig ha a nagykanizsai keresztény lakósok sáto­raiktól a vásárok alkalmával helypénzt nem fizetnek, akoron azoknak fizetésétől a Kanizsán lakos sidók is felmentetnek, minthogy a hazai törvények e pontban a nem­telen keresztény és sidó lakosok közt különbséget [...] nem tesznek. Azon esetre pe­dig ha, hogy a helypénzt sátoraiktól a helybeli nemtelen keresztény lakosok fizetik, azon arányba azt megadni a sidók is köteleseknek jelentetnek. 11. ) A sidóság azon panaszára, hogy jóllehet az örökös szerződés értelmére néz­ve több közönséges census alatt bíró házhelyek az uradalom birtokába kerülvén, az évekre esendő árendának, és az egész város által fizetendő árenda mennyiségéből le­vonatni kelledk. Ok mégis ebben könyebséget nem éreznek, hogy ez érdemben az 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom