Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

az alolírtt főbíróhoz Csáktornyái mezzővárosban levő szállására hozattatván, minek- utánna mind a város, mind a zsidó communitás által megkérettetett, azon szerződést az alolírtt főbíró és Tkaltsits Aloyz eskütt úr által aláirattatott, s ott a helyettes bíró, s vagy 15 városbéliek előtt újjonnan felolvastatván megmagyaráztatott, és az egyik példázat a városnak, a másik pedig a zsidó communitásnak általadatott. Akkoron a Zer- na-féle fundusra a városbéliek hívatatván áldomást ittak és ezen alkalommal a város jegyzőjével, mivel az ő háza a Zerna féle fundussal szomszédoltatik, a zsidók egy darab kertet, — ellenben a jegyző a belső fundussábul hosszat egyenlő darabot a zsidóknak általengedett, s így mind a kétt fundus négyszögletű lett, s az állétja a jegyző, hogy ezen csere fejében volt az áldomás, nem pedig a communitással tett szerződés fejében. — Ezek után a város bírája Delevits Ferencz haza jővén s halván a végben hajtott szerződés eránt Sztrahia házánál a jegyzővel öszvejött, s mivel a zsidók communitas házánál sokan voltak, oda is vagy 12 icce bort hozattak, de erre a bíró úgy válaszoltt, hogy ez is csak a csere miatt történtt. Ezek így történvén, másnap tüstént a városbéliek ezen zsidókkal tett egyesség ellen kikeltek. Azért a város bírája május 23-án a városbéli esküiteket és a községbélieket öszvehívta, és ezen szerződés eránt tanácskozott, a községnek előladván, hogy ő város pecsétjét nem adván által a helet- tes bírónak, a maga helyén nem találja, hogy feleségéiül a pecsét kivétetett. Erre az helyettes bíró úgy válaszolt, hogy ő maga a pecsétet a városbíró feleségétül elkérte, és a jegyzőnek általadván, azon szerződésre ültette, mivel úgyis egyik kulcs a város bírájánál, a másik pedig magánál, mint város esküttjénél állani szokott. Mindezeknél fogva a városi tanács úgy végzett, hogy a zsidókkal kötött contractus megsemmisét- tessen, és a folyamodás útján ezen sérelem orvosoltasson. Ezek után a város bírája kétt tanácsossal tekintetes Csesznák Jósef táblabíró úrhoz ment Perlakra, ahová még négy polgárok utánna jöttek, ahol is tanácsot kérvén, mi tévők legyenek a zsidókkal tett szerződés eránt, mellyre tekintetes Csesznák úr úgy válaszolt, hogy ő senkit sem erőltetett a szerződésre, s így maga ellen a város végzése ellenére dolgozni nem fog. Azomban jövő vasárnap bejön Csáktornyára, és ott bővebben végez. Eljővén tekintetes Csesznák úr, azt mondotta a városbeli tanácsnak, hogy a terhek viselése alatt maradjon a zsidók háza, és a jövő nemes vármegye közgyülekezet alkalmával ezen sérelmeket ellenmondással megorvosolhatják. Lázzadásról, vagy a jegyző megtámad- tatása felül pedig semmi szó nem volt, csak azt mondották többen, hogy a jegyző és azon esküitek, akik a szerződést aláírták, érdemessek arra, hogy szolgálatjoktul meg- fosztassanak. Bashnecz Jakab jegyzőnek pedig különössen azt vetették szemére, hogy minek hívta tekintetes Csesznák táblabíró urat az egész communitás nevében ezen szerződés feltétele végett, mellyre Bashnecz jegyző úgy válaszoltt, hogy más tárgyban ment Perlakra, és ezen dolog csak úgy jött szóba, s azért igen sajnálja, hogy őneki kell a felelet terhét viselni, mivel azt nem tagadhatja, hogy ő ez érdemben Perlakon be- széltt, és tekintetes Csesznák urat meghívta. A helybéli statutum eránt pedig a jegyző100