Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Paraszti vallomások - Tapolcai járás

Helységünk fogyatkozást e^ek: 1. Némely helyen szán tó földeink közepessek lévén, a rosot is nehezen termi meg. 2. Szénát termő rétünk, határunk is szűk lévén, csekélység vagyon, ami terem is, néholy sássos szokot lenni. 3. Piacunk nem lévén, majd három mértföldnyire Veszprémben, amit kölletik vá­sárolnunk szükségünkre, tudniillik sót, s mást afélét, kölletik járnunk. 4. Határunk szűkös lévén, szarvas- és egyébnémő marháinknak elegendő legelő­jük nincsen, hanem szomszéd helységben zánkoi határbon kölletik exárendál- nunk. 5. Tűzre való fánk is határunkban szűkön lévén, némellyek, akiktűl jobban meg lehet, azt is zánkoi határbon exárendálni szoktunk. Mások pedig, aki mit kap­hat határunkban, azt tüzelli. Épületre való fát is pedig közönségessen pénzen szoktunk más határbúi szerezni. 6. Malmunk is határunkban vagy közel nincsen, hanem továb egy mértföldnyire tartó helyre kéntelenítetünk járni, némelykor Keszi nevő helységben, ahová von­tatóhegyen kölletik általmennünk. V. Ezen helységben egy egészhelyes gazda sem lévén, amennyire félhelyesnek tar­tatunk, két mezőre egynek-egynek nyolc, s tíz hold szántóföldje vagyon, mellyek közül némellyikében egy posonyi, némellyikében fél, némellyikében két poso- nyi is szokot menni. Rétyeinken pedig, mivel a földnek hevessége és szűk volta okozza, sarjút nem kaszálhatunk. Szántóföldeink, mellyek Nagyréthszélben, Ken- derásztotonál, Kertallyábon, Körtvélesben, Fűszfáknál, Keszelőnél és Szóik alatt lévő dűlőkben helyeztetnek, azokat kécceres alkalmatos gabonát termőknek, s ezen okbúi középsorbélieknek tartyuk lenni. Bödőnél, Déltőnél, Kissnádnál, Murvaföldnél, Alkútföllül, Végmálbon, Főjárokban, Cseredben lévő dűlőkben pedig, mivel kövecsessek, s némely helyen pedig alul kősziklássak és heves ter­mészetűek, úgyhogy a trágyát is, kivált szároz időben, hamar kiemésztetik belő­lük, és csak zabot töbnyire termők lévén, utolsó sorbélieknek mondhattyuk lenni. VI. Hány napi munkát contractusunk szerént vittünk eddig végben, föllebb már előlszámláltuk, minthogy pedig robotossak nem voltunk és vagyunk, semmit sem felelhetünk. VII. Még eddig kilencedet nem attunk, hanem tizedet földei termésünkből, és más adózás fejében pedig semmit sem szoktunk adni. VIII. Semmi puszta hely nincsen helységünkben. IX. Mindnyájan szabadmenetelűek vagyunk. 1780. augusztus 5. Öreg bíró Mészáros János X esküttek: Birkás Jóseff X Mecséri András X Szabó István X Szöllösi János X Pálfy Mihály X Szöllösy Ferencz X Kálozy István X 405

Next

/
Oldalképek
Tartalom