Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Paraszti vallomások - Tapolcai járás

IV. Haszonvételei helységünknek e%ek:

1. Határunkban meglehetős szőllőhegy vagyon, mellyen számos vidékiek szőllőket bírván, kézi munkával valamely kevés hasznot hajthatunk magunknak.

2. Vagyon négy kaszásra való réttye helységünknek, melytűi eddig semmit nem füzettünk, és nem is szolgáltunk.

Kárai ellenben helységünknek e^ek:

1. Szántóföldeink átollyában igen kövessek és olly soványok, mivel csak homokbúi állónak, hogyha megtrágyázzuk is, az búzát még nem termik, sőtt még az rosot is vékonnyan.

2. Legeltetésnek szüksége miat mindenféle marháinkat kéntelenéttetünk más határokra kibérleni.

3. Rétekből nagyon szűkölködünk.

4. Épületre való erdőnk nincsen, tűzre való volna ugyan határunkban, de azt az uraságok, mivel fiatalos maktermő fából álló, nem engedik vágni, dűlt fák pedig már nem találtattnak.

5. Malom határunkban egy sem lévén, őrleni egyórányi földre járunk.

V. Egészhelyes gazda egy sincs, nem is volt helységünkben, kik mindazonáltal helyei bíró gazdáknak tartattnak közülünk, azok közül némelyikének állondóssan vagyon kilenc, másiknak nyolc, harmadiknak és negyediknek hét, hat, öt s négy darab szántóföldje. De ezen szántóföldek sem egyerányuak, némellyikben egy, másikban 1 1/2, harmadikban 2 posonyi mérő gabona mégyen, s noha nagyságra nem egyenlők, mtnéműségekre még is megegyeznek, mivel áttollyában az egész határbéli szántóföldek, mellyek Szentkúti, Magyali, Kettőstói, Mészke- mence, Kender telek, Vörös föld, Gyalogútnál, Szőlők alatt, Körívélesi telek, Koldistelek és Keréksűrűi nevezetű telekekben egyedül vágynak, oil soványok az homok és kövek miat, hogyha mindgyárt megtrágyáztattnak is, csak az rosot, és azt is soványon termik meg. Sarjút pedig az legelőnek szüksége miát soha nem kaszálhatunk.

VI. Amint az második feleletünkben bémondottuk, aszerént szolgáltunk és adóztunk. Robotra való menésünk és onnéd való visszajövetelünk mindig az robotban bészámláltatott. Ami a szántást illeti, aztat magunk számára is határunkban az földnek köves állopottya miat mindig négy marhával szoktuk megtenni.

VII. Semmiféle gabonatermésbűi kilencedet uraságainknak még eddig nem adtunk. Szüléinknek terméséből pedig kilenced helyet tizedet adunk földesurainknak. Más uraságoknál ezen nemes vármegyében vagyon-e szokásban az gabonabéli kilenced, nem tudjuk, az contractusbéli roboton kívül, midőn az urbáriumnak 1768-dik esztendőben lett kiadása előtt Bogyai urak közül valamellyik idejött, tojást, tyúkflakat és tejfölt is kölletett konyhára adnunk.

VIII. Helységünk nem igen régen szálléttattván meg, itten puszta házhely egy sincsen.

344

(