Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Paraszti vallomások - Szántói járás

VI. Azelőtt, amint már az harmadik punctumban emlétettük, szamo nélkül való ro­botokat méltóságos földesuraságunknak szolgálván, ki mennyit szolgált, már nem tudjuk, hanem az robotoláson kívül régiebb üdőben egészhelyessek 6, utóbb pedig ötötfél forint árendát füzettek, melly summáknak félhelyes gazdák felét, fertálos fertállát füzettek. A szántást pedig közönségessen két marhávol szok­tuk tenni, és a robotunkra való menetelünk és viszajövetelünk mindenkor bé- számlaltatott a napi számhoz. VII. Tizenöt vagy tizenhat esztendőktűl fogva mindennémű termésbűi kilenced he­lett 10-et, földigazságot mindennémű mezzei veteményekbűl, búzából, rosbúl, árpából és kukoricából szolmájábon attunk és adunk, azelőtt pedig sem 9-et sem 10-et nem attunk, más földesuraknak szokásit nem tudjuk. Az fönt ellszámlált földbéli adózásokon kívül még eddig seminémű ajándékot, készpénzt és egye­beket nem attunk. Papi rendnek sem attunk tizedet. VIII. Sem külső, sem belső puszta helyek helységünkben nem találkoznak. IX. Ötön kívül mmnyájan örökössek vagyunk. 1776. június 6. Bakos Ádám X Németh János bíró X Bakos Miklós X Öreg Illyés István X Kovács Ferencz X Kovács Mihály X Nemes Benedek X Bakos Ferencz X Csurgó István X Bakos János X Bakos Páll X Előttem: Hertelendi János alszolgabíró s. k. és Kákosy László esküdt s. k. 136. KESZTHELY I. Mezővárosbéliek lévén, emlékezetünkre nem volt urbáriumunk. II. Valaminthogy urbáriumunk mind ekoráig nem volt, úgyszintén, hogy valamelly conctranctusunk is lett volna régenten is földesuraságainktól, nem tapasztaltuk. Mindazáltal házüléseinknek minéműségeikhez képest földesuraságinktól ellin- téztetett gyalog napi szolgálatokat, tudniillik ki egyet, ki kettőt, ki hármat, ki né­gyet, ki öt napokat is szolgáltunk esztendőnként. Ezen szokás városunkban ku­ruc háború után kezdődvén, tartott állandóssan egész 1745-dik esztendőig, melly esztendőben azután Istenben üdvözült tekéntetes nemzetes és vitézlő Tolnay, Festetics Kristóff jó kegyes földesuraságunk akkori kesztheli tisztartója, néhai Szaurer István ór újra házhelyeinket megintézvén, azoknak minémőségekhez képest egy, két, s három gyalog napi számokkal is föllebb tette szolgálatunkat és mind ekoráig abban állandóssan meg is maradtunk. 246

Next

/
Oldalképek
Tartalom