Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)
Paraszti vallomások - Kapornaki járás
és vörös agyakossak, legalábbvalók, melly dűllőkben mindazonáltal földjeink ál- londossan kinek egyikében, kinek másikában ki vannak mérve és esztendőnként nem változtattnak. Réttyeinken pedig, úgymint Berekallában, Kopaszrétekben, Táborhelyiben, Szalaköziben és Istvándiban mindenkor sarjút is kaszálhatunk, mively lapányossabbak, Csippánirétekben csak néha, midőn nedvessebb esztendő vagyon. Feketeberek fölött pedig, Pakodi útt mellyékében, Töllesi- és Nyíre- sirétekben dombos, szároz és igen sován voltok miatt csak egyszer kaszálhatunk. VI. Egészhelyes, valamint előbb az harmadik punctumra feleltünk, hol két, hol négy marhával, ha szorgossabb volt, minden nemes dologban robotoltunk az urbáriumnak béhozattatása ideje előtt. De annak fölséges aszonyunk kegyelmes rendeléséből lett béhozattatása után, egy egészhelyes gazda mind szántást, mind más marhás robotott két marhával, 52 napot szolgálván visszük végben, magunknak is az szerént dolgozván; és amidőn robotra mentünk és viszajöttünk előbb ugyan nem, hanem az urbáriumnak kiadásától fogva mind odamenetelünk, mind vi- szajövetelünk, minthogy igen közel Kemendre járunk robotra, azon napi számunkban belészámláltadk. VII. Kilencedet seminémű termésből előbb sohasem adtunk, hanem szám nélkül való robotott holy marhával, holy gyalog, amidőn kívántotott tettük, és egy egészhelyes két csirkét, 12 tojást, 12 csigát és hat funt kenderfonyást, magyarót és vargányát terméshez képest többet, kevessebbet, s ahoz képest félhelyes, fertálos kevessebbet adtunk. Az urbáriumnak béhozattatása után pedig mind búzábúl, rosbúl, árpából, zabbúi, hajdinából és kukoricából az helyföldeinkből kilencedet adtunk és adunk. Azon kilencedbéli adózás pedig, hogy más uraságoknál is ezen nemes vármegyében szokásban légyen bizonyossan tudgyuk, a papi Üzed mind- azonáltol nálunk szokásban soha nem volt. VIII. Puszta hely ezen helységünkben, sem ollyas, mellyet méltóságos uraságunk vagy tisztyei bírnának éppen nincsen, sőtt inkább alkalmasént szaporottunk. IX. Mmnyájan örökös jobbágyok vagyunk, hanem iffjó Vargha István és Horváth Sándor ój polgár, szabadmenetelő zsellérek. 1777. december 19. Öreg bíró Hajba János X Sebjanics János X Gerencsér Mihály X Vargha István X Makovecz János X kis bíró Fodor Ádám X Vargha Adám X Paraghi György X Bognár György X SenkőJános X Tóth Ferencz X Vargha Mihály X esküttek T'oth András X Nemeth Páll X Nemeth György X Előttem: Sohár Antal alszolgabíró s. k. és Babolcsai János esküdt s. k. 200