Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Paraszti vallomások - Kapornaki járás

atta, ugyanazért előladni nem tugyuk, hanem értelme szerint esztendőnként négy­napi munkát tettünk hoszú fórban, ollykor esztendőt áltol kétszer is Csurgóiig avagy Ságig mentünk és postaszerben is kéntelenek voltunk. Azért urbárium sze­rint való robotolásunk 1768-ik esztendő tűi fogva contractus szerint való köteles­ségünk penig üdvözült tekintetes uraságunkal 1725-ik esztendőben tett cont- ractusunktúl fogva kezdődött. III. Az mint az előbbeni punctumban béfeleltük mind zsellérrek lévén, adózásunk és kötelességünk 18 napi szolgálotbúl és egy forint füstpénzt füzetésbűl álló, azonkívül penig méglen méltóságos uraságunk azon nevezet pusztákbon lévő és előbb maga áltol bírattatott, s utóbb huzomos esedezésünkre reánk fölosztott földeket és réteket kezenknél hadni mélytóztatott, ugyanazon emlétett Kelédi nevezetű szőlejét méltóságos uraságunknak mindenképpen egyenlő erővel meg- munkálluk. IV. Haszonvételei helységünknek: 1. Itatóhelünk esztendő áltol elegendő és alkalmatos vagyon. 2. Épületre, úgy tűzre való fánk is méltóságos uraságunk engedelmébűl magunk ha- tárjábon vagyon elegendő, ingyen. 3. Szőlőhegyünk is magunk határjábon vagyon, mellyen alkalmas bor terem, és ugyan borunkat szomszéd vármegyebéliek ellhordván könyen pénzé tehetyük. 4. Az közönséges helységnek másfél holdra való szántófölgye vagyon, melly ámbár az búzát nem, de az rosot megtermi. 5. Az egyházi renden lévő uraknak tizedet nem adunk. 6. Közel helységünkhez számossabb hegyek lévén, az közülünk munkáro pénzben ell akar menni 25 pénz bérért ellmehet és pénzt kereshet. 7. Malom helységünkben is vagyon, mellyben mindahány jószágoinkat megőrülhe- tyek. Karói és fogyatkozásé helységünknek: 1. Minyájon zsellérek lévén, azonkívül, hogy méltóságos uraságunktúl azon emlí­tet pusztákbon azon szőlőnek megmunkáltotásáért csekély földeket és réteket bírunk, helyhez való se földünk, se rétünk nincsen. 2. Legelőhelünk magunk határjábon éppen nincsen, mindenféle marháinkat mél­tóságos uraságunknak Várerdei nevezetű puszátájáro béllenünk, s azért is külö- nössen még egy darab szőlejét uraságunknak mindenkép megmunkálni köteles- sek vagyunk. V. Azon árendábon, avagy is azon szőlőknek megmunkálásábon kezünkre adatott csekély földeink és rétyeink kívül se földünk, se rétünk nincsen. VI. Az harmadik punctumban jelentett mód szerint 18 napi munkát teszük mint zsellérek, csak gyalog. Robotra való menésünk és jövésünk, minthogy az szol- gálotunkat helységünkben végezzük, robotban számláltotik. Magunknak, kiknek közülünk marhájo vagyon, két ökrön szántani szoktunk. 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom