Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1750-1790

A XVIII. század derekán még alkalmanként feltűnik az alispánt bizonyos kisebb bírósági ügyekben helyettesítő vicegerens, vagy a korabeli magyar megnevezéssel: „személy viselő". Tevékenységi körét egy 1752. évi statútum rögzíti. Működése ellen azonban folyamatosan kifogások merültek fel, ezért a megye 1773-ban egy bizottsá­got küldött ki a statútum felülvizsgálatára. Hogy e bizottság mit végzett, nem tudjuk, de tény, hogy 1781-ben több beadványban is kérvényezték az intézmény visszaállítá­sát. Erre azonban 1790-ig nem került sor. Ekkor viszont az „alkotmányos rend hely­reállításakor" rövid időre, mindössze egy évre ismét kihirdették az 1752. évi statútu­mot. 1791-ben az ún. summás perek lefolytatására új szabályozás történt. 12 1792-ben azonban ismét feltűnik a vicegerens. Ellentétben korábbi feladatával, immár egyet­len konkrét területen kapott funkciót: „kötelességük vidékjeikben mesteremberekre vigyázni, vásárokra szorgalmatosan eljárni (:mellyre nézve forspontokat felvenni megh engedtetik:) a lknitatiokat átalhágókat az 1659. esztendőbeli 71. törvényes ágazat sze­rint büntetni". Bérük a beszedett büntetéspénz egyharmada. A fennmaradt kéthar­madot „gyűlésről gyűlésre behozni, bevételeket hites írásokkal bizonyítani" kötelesek. Ekkor minden járás területére 3-3 vicegerenst választottak: a tapolcai járásba Pate­sics Józsefet, Diskay Ferencet, valamint Pozsgay Lászlót; a szántói járásba Csippán Imrét, Horváth Józsefet és Kozáry Andrást; a kapornaki járás területére Nunkovics Ferencet, Rajkovics Andrást és Szép Györgyöt; az egerszegi járásba Tuboly Györ­gyöt, Egeghy Jánost, valamint Mátay Mihályt; a lövői járásba Sohár Imrét, Stefanies Józsefet és Marton Györgyöt; a Muraközbe Kregár János, Horvátii György és Skál­csics László kapott kinevezést. 13 A funkció nyilván tovább élt, ezt mutatja egy 1797-es közgyűlési bejegyzés, mely­ben a megye Varga Ádám, valamint Vizlendvai Imre vicegerenseket felszólítja, hogy az általuk beszedett büntetéspénzt (42, illetve 20 forintot) fizessék be a házi kasszába. 14 A megyei „adminisztrációért" felelős tisztségviselő volt a jegyző. Feladatkörébe tartozott a közgyűlések, illetve a törvényszék jegyzőkönyveinek elkészítése, a felsőbb hatóságoktól érkezett leiratok beiktatása, a vármegye levéltárának gondozása. A század közepétől az adminisztrációs feladatok rohamos növekedésével vált szüksé­gessé a jegyző (ettől az időtől főjegyző) mellé aljegyzőt beállítani, 1773-tól pedig egy második aljegyző is hivatalba lépett. 12 Az 1752 és 1791 közti történésekről cg} 1 aktában összekapcsolt irategyüttes maradt fenn. ZML IV. 1/b. Zala vármegye nemesi köz- és kisgyűléseinek iratai. (A továbbiakban: Kgy. ír.) 1791. szeptember 26. Nr. 1. Becsatolva: a vicegerensi intézmény felülvizsgálatára ki­küldött bizottság kinevezése. 1773. április 14. Nr. 29/111., valamint az intézményt hiá­nyolok panaszlevelei 1781. szeptember 24. Nr. 3/3. 13 ZML Kgy. jkv. 1792. november 5. Nr. 144/130. 14 ZML Kgy. jkv. 1797. január 9. Nr. 81/19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom