Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1541-1750
esküdtjei voltak. 1596 és 1716 között külön járásként kezelték Somogy megyének a királyi Magyarországhoz tartozó területét. A szolgabírókat a 18. század elejétől kezdték főszolgabírónak nevezni, alszolgabírákat a 16. század végétől ismerünk név szerint. A járások nagyságától függött, hány alszolgabírót (2-3), esküdtet (4-12) választottak. Legnépesebb a kapornaki nagyobb járás tisztikara volt. Az adóalap összeírások 1750-ig a régi járások és uradalmak szerint történtek. Muraközre a 18. századtól a megye határozata alapján az adó egyötödét szabták ki (qumtalitás). A megyei mellett tehát létezett és egyre több, részben közigazgatási, részben bíráskodási feladatot kapott a járási adminisztráció, ahol azonban a 18. század második feléig még a szóbeliség volt meghatározó. Járási székhelyek hiányában a központ a mindenkori főszolgabüó kúriája volt. Beosztottjaival együtt lakóhelyükről járták be a körzetükhöz tartozó falvakat. Ezért tartották fontos előfeltételnek megválasztásukkor a járásbeli lakóhelyet. Arra hivatkozva is mondott le tisztviselő, hogy nem járása területén lakik. A megye nagy uradalmairól a birtokviszonyok változásánál már szóltunk. A legnagyobbak maguk szedték be a rájuk eső adót, igaz, a teljesítés elmaradása miatt gyakran adódtak konfliktusok. Jobbágyaik a földesúr jurisdictiója alá tartoztak, a megye csak felügyelte az úriszékek tevékenységét. A községeknek a vizsgált időszakban gyakorlatilag nem volt írásbeli igazgatásra alkalmas emberük. Egerszeg, a megye székhelye is csak a 18. század közepétől foglalkoztatott jegyzőt, aki egyben a kántor, tanító és malombíró feladatait is ellátta. A megyei közigazgatás feladatai A nemesi vármegye kialakulásának kezdeti századaiban elsősorban a birtokos nemesség rendi érdekvédelmi szervezete volt, amely fő feladatának e nemesség érdekvédelmét, jogszolgáltatási igényeinek teljesítését tartotta. E feladatát főként a törvényszéken (sedes judiciaria, sedria) gyakorolta.' 9 A 16. század közepén Tringli szerint a nemesi vármegye olyan mélyreható változáson ment keresztül, amely csak a 13. század végihez fogható. Rendi szervezetből szerteágazó közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatokat ellátó területi önkormányzati szervezetté alakult át, bár a központi hatalom befolyása továbbra is meghatározó maradt. 20 A török háborúk kora Eckhart szerint is a megyei önkormányzat kiépítésének korszaka. Megszaporodtak a honvédelemmel összefüggő közigazgatási feladatok, az állandó háborús viszonyok miatt a közbiztonság megrendült, az igazságCsukovics Enikő: Sedriahclyek-megyeszékhelyek a középkorban. In: Történelmi Szemle 1997. 3-4. 363-387. p.; Tringli István: Két szokásjogi norma a közgyűlések tevékenységéről. In: Történelmi Szemle 1997. 3-4. sz. 387-401. p. (A továbbiakban: Tringli 1997.) Tringli 1997. 397-398. p.
