Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye önkormányzati igazgatása 1990 után

Az elnök bérét mindig a közgyűlés állapítja meg, a miniszteri fizetés törvényileg megállapítható százalékában. 1990-ben az alakuló ülésen, még az elnök személyének megválasztása előtt határoztak a képviselők a leendő elnök bérezéséről. Akkoriban a törvény az aktuális miniszteri fizetés - bruttó 65.000 Ft - 30-80 %-ában állapította meg az elnök lehetséges bérét, a közgyűlésre bízva, hogy a megadott sávon belül mit választ. A megyei közgyűlés a mindenkori miniszteri fizetés 79 %-ában állapította meg elnökének illetményét. 8 A vágtató infláció miatt volt szükség a százalékos arány meg­állapítására, hiszen a konkrét abszolút összeg évről-évre változott. Az 1994-es hely­hatósági választások után, a december 21-én alakuló ülését tartó megyei önkormány­zat - a törvénymódosítás után - a miniszteri fizetés 89 %-ában, havi bruttó 119.700 Ft-ban határozta meg a közgyűlés elnökének illetményét. 9 (A miniszteri fizetés ve­zetői pótlék nélkül értendő.) Az elnök illetménye 1996. január 1-jei hatállyal — válto­zadanul a miniszteri fizetés 89 %-ában — 156.195 Ft-ban állapíttódott meg a köz­gyűlés által. 10 Az 1990-es önkormányzati törvény a közgyűlés jogává tette az alelnök(ök) meg­választását is, amelyhez - az elnökhöz hasonlóan - a jelenlévő képviselők kétharma­dos szavazati többsége szükségeltetett. Az alelnök feladata alapvetően a helyettesítés volt, de a közgyűléstől önálló jogkört is kaphatott, amelyet a Zala Megyei Önkor­mányzati Közgyűlés első Szervezeti és Működési Szabályzata is rögzített.' 1 A megyei közgyűlés 1990-ben társadalmi megbízatású alelnököt választott, amely státusz az alelnök személyének időközbeni — még a cikluson belüli — cseréjével sem változott. Az 1/1995. (II. 24.) KGY sz. rendelettel jelentősebb mértékben átalakított - az ön­kormányzati törvény 1994-es módosításával összhangba hozott — szervezeti és mű­ködési szabályrendelet a korábbinál részletesebben fogalmazta meg az alelnök fela­datát. Ennek megfelelően feladata lett a közgyűlés elé kerülő előterjesztések kidolgo­zásában való közreműködés; a különböző gazdasági, társadalmi és közszolgáltatáso­kat ellátó szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartás; általában a bi­zottságok és a képviselők munkájának a segítése. Zala megyében az 1994-es válasz­tások utáni alakuló ülésen egy, majd a következő ülésen egy újabb, második alelnö­köt is választottak. 12 A közgyűlés által 1999-ben újraalkotott szervezeti és működési szabályzat már pontosan meghatározta, hogy az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére egy foglalkoztatási jogviszonyban álló és egy társadalmi megbízatású alel­nököt választ, akit a közgyűlés által megállapított tiszteletdíj illet meg. 13 8 ZMÖKK 199F 1. sz. 9 ZMÖKK 1995. 1-2. sz. 10 5/1996. (II- 23.) KGY sz. határozat. ZMÖKK 1996. 1. sz. 11 5/1991. (IV. 09.) KGY sz. rendelet. ZMÖKK 1991. 3. sz. 12 ZMÖKK 1995. 4. sz. 13 6/1999. (IV. 09.) KGY sz. rendelet. ZMÖK 1999. 4. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom