Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

A megyei és járási tanácsok igazgatási rendszere Zalában 1950-1990 (1991)

zatlan időre szóló munkaviszony keretében. A jelölés jogát a felettes vb, illetve a mi­nisztertanács gyakorolta. A jogszabály a titkár elé képesítési előírásokat is állított, ami ­a községen felüli igazgatási szinten - állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget és négy éves gyakorlatot jelentett. 27 A vb-titkár tisztségénél fogva ezután is tagja volt a vb-nek. Az 1971-es tanácstörvény szerint a megyei tanács vb-titkárának a következő volt a feladatköre: gondoskodott arról, hogy a tanácsi szervek a jogszabályoknak megfe­lelően lássák el feladatukat, jogszabálysértés esetén intézkedett annak megszüntetésé­ről, illetőleg intézkedést kezdeményezett; részt vett a tanács és a vb üléseinek előké­szítésében, szervezte és ellenőrizte az itt megszületett rendelkezések végrehajtását; ellenőrizte a szakigazgatási szervezet hatósági tevékenységét; a megyei tanács vb-tit­kára elbírálta a megyei szakigazgatási szervek másodfokú hatósági határozatai ellen benyújtott államigazgatási panaszokat; döntött a szabálysértés miatt kiszabott pénz­bírság elengedéséről. 28 A Zala Megyei Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata az általános irányelvekkel összecsengően fogalmazta meg a vb-titkár feladatkörét, aka­dályoztatása esetén a — vb-tagságból eredő jogok kivételével — a Szervezési és Jogi Osztály vezetőjét bízva meg a helyettesítésével. 29 A. megyei tanács hivatali s%erve%ete és apparátusa általában A megyei tanácsok végrehajtó bizottsága hivatali szervezetének — a 143/1950. (V. 18.) MT. sz. rendelet értelmében - 1950. június 15-én kellett megkezdenie a működését. A megyei tanács vb osztályainak számát és ügykörét — a vb javaslatára — a miniszter­tanács állapította meg. Az osztályok munkáját állami alkalmazottak végezték, akiknek kinevezése, áthelyezése és elbocsátása a vb hatáskörébe tartozott. A fontosabb al­kalmazottak esetében ezt a jogkört csak a felsőbb vb, illetve a szakminiszter jóváha­gyásával gyakorolhatták. Az alacsonyabb fokú tanácsok — pl. járási, városi — hivatali szervezetében megalakítandó osztályok számát és ügykörét a vb-jük javaslatára a me­gyei vb állapította meg, határozatát azonban jóváhagyásra a minisztertanács elé kel­lett terjeszteni. A fenti rendelet értelmében a megyéknél a vb hivatali szervezete átvette a követ­kező megszűnt hivatalok tennivalóit: főispán és a volt megyei önkormányzat összes hivatala, Országos Tervhivatal kirendeltsége, Központi Statisztikai Hivatal kirendelt­sége, Munkaerőtartalékok Hivatala kirendeltsége, Pénzügyigazgatóság, Mezőgazdasági Igazgatóság, Megyei Földhivatal, Állami Mezőgazdasági Gépüzem megyei alközpontja, 27 A tanácsigazgatás szervei 1988. 46-47. p. 28 TK1971. 8. sz. 29 ZMTK 1973. 15. sz. 1/1973. sz. tanácsrendelet a ZMT Szervezeti és Működési Szabály­zatáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom