Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

A megyei és járási tanácsok igazgatási rendszere Zalában 1950-1990 (1991)

A tanácsok vehető tisztviselőinek feladat- és hatásköre Áttételesen a tanács - elvben a legfőbb testület - mellőzöttségét is mutatta, hogy 1971ig a végrehajtó bizottságnak volt elnöke és nem a tanácsnak. Megválasztásának módjára már korábban utaltunk. Feladatát az első tanácstörvény után a második tanácstörvény, valamint az 1099/1954. (XI. 28.) sz. minisztertanácsi rendelet tovább pontosította. Ezek szerint a vb munkájáért elsősorban az elnök lett a felelős. Feladata a tanács működésével kapcsolatban - általában - a tömegek részvételének szervezése a tanácsi feladatok megoldásában, eljárás a tanácsnak, mint jogi személynek a képviseletében, valamint a tanácsülés összeliívása és ott az elnöklés. A vb működésével kapcsolatos feladatai: ülések napirendjének előkészítése, az ülések összehívása és vezetése, jogszabályok végrehajtásának biztosítása, utasítások adása az alárendelt végrehajtó bizottságok elnökeinek, a vb titkárságának vezetése, valamint az ott dolgozók kinevezése és felettük a fegyelmi jogkör gyakorlása. A szakigazgatási szervek működésével kapcsolatos feladatok: ezen szervek munkájának irányítása, közöttük az összhang biztosítása, döntés a kisebb vitás ügyekben. Felügyelet a szakigazgatási szervek útján a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek felett.

16 A vb-elnöknek utasítást — elvben — a vb és a vb-t megválasztó tanács vagy a felettes tanács és vb, valamint annak elnöke adhatott. Megyei tanács esetében ez utóbbi szerepében a minisztertanács (belügyminiszter) léphetett fel.

17 Az elnökhelyettes(ek) és a titkár kötelesek voltak munkájukról rendszeresen beszámolni a vb-elnöknek. A felsőbb szervek mindig az elnökön keresztül érintkeztek a tanáccsal és a vb-vel.

18 Az 1971:1. tv. (harmadik tanácstörvény) a tanácséval egyetemben szélesítette annak elnökének — akit tehát már nem a vb, hanem a tanács elnökének nevezett — feladat- és jogkörét. Ez általában a következőkből állt: biztosítania kellett a tanácsi munkában az állami feladatok végrehajtását és a lakosság érdekeinek érvényesítését, vezette a tanács üléseit, elő kellett segítenie és össze kellett hangolnia a tanácsi bizottságok tevékenységét, szervezni a lakosság közreműködését a tanácsi feladatok végrehajtásában, kapcsolatot tartani a tanácstagokkal és bevonni őket a tanácsi feladatok megoldásába. A tanácselnök feladata volt összehívni a végrehajtó bizottságot és vezetni annak ülését, ezen kívül általános felügyeletet gyakorolt a tanács apparátusa, azaz a szakigazgatási szervek felett, rendszeres kapcsolatot tartott a nem tanácsi szervek vezetőivel, ellátta a rá bízott honvédelmi feladatokat, képviselte a tanácsot, a vb-t és halaszthatadan ügyekben döntést hozhatott a vb hatáskörében, de erről a vb legközelebbi ülésén be kellett számolnia.

19 A központilag megjelölt feladatkörök mellett, az 1971-től rendszeresen készített szervezeti és működési szabályzatok is 16 Uo. 46-47. p. 17 1954:X. tv. (második tanácstörvény) MK 1954. 73. sz. lí! A tanácsigazgatás szervei 1988. 46. p. 19 TK1971. 8. sz.