Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

A megyei és járási tanácsok igazgatási rendszere Zalában 1950-1990 (1991)

járásokba osztották be.

5 A keszthelyi járás 1979. január 1-jei visszacsatolása egyúttal megpecsételte a zalaszentgróti járás sorsát. A feleslegessé vált járás községeit nagyobbrészt a keszthelyi, kisebbrészt a zalaegerszegi járáshoz csatolták.

6 A járások története 1983-ban ért véget Magyarországon, a 23/1983. NET. sz. határozat 1983. december 31-i hatállyal megszűntetésüket rendelte el. Egyúttal megalakultak az új városkörnyékek, megszűntetve a korábban, 1977-ben létrehozott városkörnyéki igazgatási formát.

7 A tanácsi testületek működésének általános jellemzői A negyvenes évek második felében fokról-fokra kiépülő kommunista diktatúra elsődleges céljai között szerepelt a közigazgatás szovjet mintájú átalakítása, a tanácsrendszer bevezetése. Ezt a szándékot az 1949-ben elfogadott sztálinista alkotmány már írásban is rögzítette. Az 1949:XX. tv. — az alkotmány — eme passzusainak végrehajtásáról az 1950. május 18-án kiadott 1950:1. tv. (a helyi tanácsokról), valamint az ugyanekkor meghozott 143/1950. sz. minisztertanácsi rendelet — a megyei tanácsok és a budapesti városi tanács vonatkozásában — gondoskodott. Ezek értelmében a megyei tanács működési köre kiterjedt a megye területén lévő valamennyi járásra, városra és községre. Az első tanácstörvény hatályosulása idején (1950-1954) a megyei tanács fennhatósága alól nem emelték ki még a nagyobb városokat sem, viszont a 196/1950. (VIL 25.) MT. sz. rendelet a városok egy részét (pl. Nagykanizsát), de mindenekelőtt a megyék székhelyeit a járási tanácsoktól közvetlenül a megyei tanács alárendeltségébe utalta." A törvény szerint valamennyi tanács legfelsőbb fokon az országgyűlés és az Elnöki Tanács alá volt rendelve. Ezen belül a megyei tanács a minisztertanácsnak, a járási tanácsok pedig a megyei tanácsnak voltak közvetlenül alárendelve.

9 Az 1954:X. tv. — második tanácstörvény — a megyei tanácsokat az országgyűlés és az Elnöki Tanács közvetien alárendeltségébe helyezte.

10 A harmadik, tanácsokról szóló törvény (1971:1. tv.) jelentősen kiszélesítette a tanácsnak, mint testületi szervnek a jogosítványait. Ettől kezdve a tanács joga volt megválasztani — tagjai közül — a tanácselnököt, a tanácselnök-helyetteseket és határozat5 17/1970. NET sz. határozat. Petrikné 1996. 27. p. 6 22/1978. NET sz. határozat. Uo. 27. p. 7 Uo. 11. és 52. p. Vö. Gaál Antal: Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői 1950-1985. (Zalai Gyűjtemény 22.) Zalaegerszeg, 1986. (A továbbiakban: Gaál 1986.) 8-9. p. 8 A tanácsigazgatás szervei 1950-1970. (Főszerk. Müller Veronika) Budapest, 1988. (A továbbiakban: A tanácsigazgatás szervei 1988.) 11. p. 9 MK (Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára) 1950. 85. sz. 10 MK 1954. 73. sz.