Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye önigazgatása 1910-1950 között

A- megyei tisztviselők feladat- és hatásköre A megyei tisztviselők hierarchikus rendszere, feladat- és hatásköre alapvetően változatlan volt a XX. század első felében. A következőkben összefoglaljuk - tisztségről tisztségre haladva ott, ahol voltak — azokat a változásokat, amelyek egy-egy státuszt érintettek a korszak folyamán. Jogi értelemben a főispán nem volt részese a megyei önkormányzatnak, de személye a benne viselt súlya miatt ki- és megkerülhetetlen, ha megyei tisztviselőkről beszélünk. A főispánt a belügyminiszter előterjesztésében az államfő (kormányzó) nevezte ki és mentette fel. A főispáni állásra nem volt képesítés megállapítva, a poszt elnyerésének feltétele változatlanul a kormány bizalma volt. A közigazgatásról szóló 1929:XXX. tc. a főispán közigazgatási jogkörét kevésbé — az e törvénnyel létrehozott kisgyűlésnek is elnöke lett - ellenőrzési és felügyeleti jogkörét azonban lényegesen megnövelte. Utóbbi jogosítványai a vármegye valamennyi testületi és egyéni szervére kiterjedt. A tisztviselők ellen — a főtisztviselők kivételével — elrendelhette a fegyelmi eljárást és ennek keretében azokat fel is függeszthette. Az üy módon felfüggesztett tisztviselők állásaira, valamint az időközben megüresedett állásokra — az alispán kivételével - másokat behelyettesíthetett. A megválasztott szolgabírákat a főispán osztotta be a járásokba, őket át is helyezhette és aljegyzőkkel felcserélhette.

37 Sajátos szerepként a főispánt a kormány, mint politikai tisztviselőt azzal a feladattal is megbízhatta, hogy a kormánypárt vármegyei szervezetét kiépítse és vezesse.

38 Csak megemlítjük — mivel már korábban részleteztük — a főispánok feladatkörének az 1500/1944. M. E. sz. rendelet általi bővülését. Ezzel állították fel a hadműveleti kormánybiztos intézményét, mely funkcióval rendszerint a főispánokat ruházták fel. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. sz. rendelete a főispánoknak több új feladatot is adott. Gondoskodniuk kellett a szerveződő pártok számára az egyenlő feltételekről, elő kellett segíteniük a nemzeti bizottságok megalakulását és támogatást kellett adniuk az önkormányzati szervek újjáalakulásához. Ideiglenesen a főispán feladatkörébe tartozott a rendőrség és a polgárőrség tevékenységének az irányítása.

39 Kezdetben a főispánt az ideiglenes kormány, később a köztársasági elnök nevezte ki. A hagyományos közigazgatási teendők mellett — a megnövelt hatáskör részeként — a rendkívüli helyzetre való tekintettel a főispánokra hárult a közellátási kormánybiztos szerepe is. A rendőrség újjászervezése után az 1700/1945. M. E. sz. rendelettel a kormány kivette a főispán ellenőrzési és felügyeleti jogköréből az államrendőrséget. A főispánok hatásköre informálisan 1947 nyarától kezdett el rohamosan csökkenni, 37 Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, 1942. (A továbbiakban: Magyary 1942.) 285-288. p. 38 Uo. 288. p. Vö. Degré Alajos: Kísérlet jobboldali pártegység megteremtésére Zala megyében, 1944 nyarán. Századok, 1964. 5-6. sz. 39 Farkas 1992. 42. p.