Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye önigazgatása 1910-1950 között
gyakorlatban soha nem valósult meg, az eseményekkel való sodródás, az anarchisztikus igazgatási viszonyok erre nem adtak módot. A forradalmi mozgalmak bukása után gyorsan visszaállt a régi-új aclmmisztráció, helyreállt a megye egysége. A megyén belüli területi igazgatás szempontjából az alsolendvai csonka járás székhelyének kijelölése jelentett problémát a húszas évek első felében. A járási adminisztráció Alsólendva megszállása után ideiglenesen Zalabaksán rendezkedett be igen rossz feltételek közepette. Kezdetben az iskolában, majd egy félig-meddig rendbehozott magánháznál működött a főszolgabírói hivatal. A község semmit nem volt hajlandó áldozni a méltányosabb elhelyezési körülményekért, így került az évtized közepén a képbe Lenti, ahol jobb feltételek mutatkoztak a hivatal elhelyezésére. Lenti ugyan a novai járáshoz tartozott, de ez sem jelentett problémát, mivel az ügy megoldása érdekében a lenti körjegyzőséget (Lenti, Lentikápolna, Lentiszombathely, Mumor, Bárhely, Máhomfa, Gosztola, Kerkaszentmihályfa) az alsolendvai járáshoz csatolták 1925-ben, áttéve egyúttal ide a járás székhelyét, de meghagyva azt eredeti nevében. Az egyébként sem nagy területű, ráadásul ily módon még tovább redukált novai járás esetében ugyanekkor felvetődött — a közigazgatás racionalizálása okán — az alsolendvai járással való egyesítése, de ez a kérdés az akkor küszöbön állónak gondolt általános területi rendezés miatt lekerült a napirendről. 4 A megyei vezetés — a kor ideológiájának megfelelően - hangsúlyozottan ideiglenesnek szánta az alsolendvai járás székhelyének Lentibe helyezését, amit a járás eredeti nevének fenntartásával is bizonyított. Az ideiglenesség megszüntetésére, ahogy akkor gondolták, 1941 áprilisában nyflott mód a Jugoszlávia elleni katonai támadást követően. A katonai közigazgatás és a Horvátországgal való elnyúló egyezkedések miatt csak 1941 augusztusában kezdődött meg a visszacsatolt, Zala megye fennhatósága alá került területeken a polgári közigazgatás. Újjászervezték a csáktornyai és a perlaki járásokat, az alsolendvai járás kiegészült, viszont területét kettéosztották, kialakítva egy kisebb lenti járást is Lenti székhellyel, ennélfogva a székhelyét Alsólendvára visszahelyező hasonlónevű járás területe ennyivel csökkent az 1918 előttihez képest. Az alsolendvai járási főszolgabírói hivatal az ügyek hatékonyabb intézése végett Belatincon külön szolgabírói kirendeltséget létesített meghatározott területi hatáskörrel. A visszacsatolt zalai területek pontos járási beosztását a 125.550/1941. BM. sz. rendelet hirdette ki, 1941 augusztus 21-gyel hatályosítva a benne foglaltakat. 5 A második világháború vége felé, 1945 márciusában, áprilisában a szovjet támogatást élvező jugoszláv haderő, illetve partizánok gyakorlatilag visszavették a MuraZala megyében (Szerk. Bánhidi Tibor és mások). Zalaegerszeg, 1961. (A továbbiakban: Tanácsköztársaság 1961.) 51. p. 4 Zala Megyei Levéltár (A továbbiakban: ZML) Zala vármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlésének jegyzőkönyve (A továbbiakban: Kgy.) 1925. május 11. 324. jkv. sz. 5 Belüli Közlöny (A továbbiakban: BK) 1941. 38. sz.
