Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

zat felfüggesztésének visszavonását, majd elfogadták a csaknem húsz éve hivatalban lévő Csertán Károly alispán lemondását. (A megüresedett tisztséget csak később töltötték be.) Hamarosan új főispánja is lett a megyének. A király 1906. április 23-án Batthyány Pál grófot, az alkotmányvédő bizottság elnökét nevezte ki a megye élére. Ezzel a kompromisszum helyi szinten is megköttetett. Az ezutáni közgyűléseken többször felmerült a nemzeti ellenállás idején kifogásolható magatartást tanúsító tisztviselők és törvényhatósági bizottsági tagok megbüntetése. Megtörténtek az előkészületek az 1905. december 11-i közgyűlési határozat foganatosítására, a fekete szégyentábla felállítására. Mindemellett fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot rendeltek el azon tisztviselők ellen, akik a királyi biztos láttamozott nyugtájára fizetésüket az állampénztárból felvették. A vizsgálatnak azonban úgy tűnik nem lett komolyabb következménye, a szégyentáblára vonatkozó korábbi és későbbi közgyűlési határozatokat pedig - többszöri fellebbezés után - a belügyminiszter megsemmisítette. Jellemző, hogy a megsemmisítő határozaton az annak idején a megyei ellenállást gerjesztő koalíciós tábor egyik vezéregyéniségének, Andrássy Gyulának az aláírása állt.

126 Létrejön a balatonfüredi járás A kormányzati válság a megyei közigazgatás hivatalszerkezetére és területi szervezetére kiható változásokat nem okozott. Az alkotmányos viszonyok helyreálltával minden a régi rend szerint működött tovább. A politikai események viszont egy időre háttérbe szorították a Balatonfüred és környékbeli községek által újólag felvetett, s a megye által ezúttal is pártolt javaslatot a balatonfüredi járás létrehozására. Az említett települések az 1904. szeptember 12-i megyei közgyűlésre njoájtották be ez irányú kérelmüket. A megye a folyamodvány támogatásakor ugyanazokat az érveket sorakoztatta fel, mint tizenöt évvel ezelőtt. Hivatkozott a tapolcai járás nagy kiterjedésére, annak kedvezőtlen földrajzi viszonyaira, a járási székhelytől távol eső községek közlekedési nehézségeire stb. A különböző érdekeikben és jogaikban sértett honpolgárok inkább eltűrik vagy maguk torolják meg az elszenvedett sérelmeket, mintsem vállalnák a hosszú és költséges utat Tapolcára, állapítja meg a közgyűlés, majd hozzáteszi: „Hogy ez az állapot régmúlt idők sötét korába vezet vissza és nemcsak káros az illetőkre nézve, hanem magasabb állami érdekek szempontjából veszedelmes is, kétségtelen, mert hisz a törvény uralmában és az államhatalom védelmében való hitet, s azzal az igazság- és jogérzetet ingatja meg". Megemh'tik még a Balaton-mellék felvirágoztatásának szükségességét, s hangsúlyozzák, hogy a problémákat egyedül a 126 Belügyi Közlöny 1906. április 10.; ZML Kgy. jkv. 1906. ápnlis 18. 242, 244. sz, 1906. május 14. 252. sz, 1906. május 15. 573. sz, 1906. szeptember 10. 583, 590. sz, 1907. február 11. 40. sz, 1907. május 13. 596. sz.