Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

ez érvényes a kormány által a főispán helyett esetleg kiküldendő biztosra vagy a kormány bármilyen néven és címen megjelenő közegére. Kifejezte azon kívánságát, hogy a vármegye egész közönsége, a törvényhatósági bizottság tagjai, a megye és a községek összes tisztviselői az említett kormányközegekkel minden érintkezést tagadjanak meg, s rendeleteiket ne foganatosítsák. A vármegye alispánját és törvényes helyettesét eltiltotta attól, hogy a főispán beiktatása céljából közgyűlést hívjon össze. Ha pedig a kinevezendő főispán vagy más kormányközeg hívna össze közgyűlést, azt törvénytelennek tartja, s elvárja a megyei és községi alkalmazottaktól, valamint a törvényhatósági bizottság tagjaitól, hogy azon ne jelenjenek meg. Kimondta azt is, hogy a kinevezendő főispánnak vagy kiküldendő más közegnek a vármegyeházán semmiféle hivatalos helyiséget nem bocsát rendelkezésére.

122 A kormány kinevezett képviselője iránti felfokozott „várakozást" tükrözi a Zalaegerszegen megjelenő Magyar Paizs 1906. január 25-i száma is: Kohn tojásos alkalmi vételként melegen ajánlja záptojásait „a közelgő zaftos napokra". Nem sokkal ezután, 1906. február 14-én a király felmentette Hertelendy Ferenc főispánt. Öt nappal később feloszlatták a parlamentet, újabb királyi biztosi kinevezések következtek, a belügyminiszter pedig a törvényhatóságok önkormányzati hatáskörben folytatott közigazgatási eljárásának és belső ügyvitelének megvizsgálása címén további kormánybiztosokat rendelt ki.

123 A sorból most már Zala megye sem maradhatott ki: Porteleky László honvédelmi minisztériumi fogalmazó kormánybiztosi minőségben 1906. február 22-én Zalaegerszegre érkezett. A kormánybiztos a megyeszékhelyen „kellő" fogadtatásban részesült. A közgyűlési termet lezárták és lepecsételték, az ott lévő történelmi személyiségek képeit gyászfátyollal vonták be, a megyeházára gyászlobogót tűztek. Porteleky egyéb lehetőség híján a csendőrlaktanyában szállt meg. Másnap felkereste az alispánt, a megye főjegyzőjét és a város polgármesterét. Az alispán megnyugtatónak találta a kormánybiztos azon kijelentését, hogy ő csupán a hivatalok megvizsgálására lett kiküldve, más megbízatása nincs. Ez természetesen nem felelt meg a valóságnak, hiszen kirendelésének fő célja a megyei vezetéssel való kapcsolatfelvétel révén a tisztviselők befolyásolása, végső soron az ellenállás gyengítése volt. Porteleky megjelenése után a tisztikar tagjai értekezletet tartottak, ahol már felmerült a behódolás vagy lemondás lehetősége. Egyelőre azonban még nem döntöttek. 1906. február 28-án a nyolcvanas bizottság ülésén már többen is az ellenállás feladására gondoltak, a másnapi rendkívüli megyei közgyűlés az alkotmányvédő bizottság javaslatára mégis az ellenállás további folytatása mellett foglalt állást.

124 122 ZML Kgy. jkv. 1906. január 29. 2046. sz.; Vajda 265. p. 123 Belügyi Közlöny 1906. február 25, 1906. március 4.; Hanák 1983. 604. p. 124 Vajda 266-267. p.; ZML Kgy. jkv. 1906. január 29. 2046. sz, 1906. március 1. 233. sz.