Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

lamhatalom egyre nyilvánvalóbb előrenyomulása azonban óhatatlanul a törvényhatóságok önkormányzati jogainak fokozatos visszaszorulását eredményezte. A.\ új törvényhatósági törvény végrehajtása Zala megyében. A szentgróti járás felállítása A törvény értelmében a megyei közgyűlések számát, idejét, valamint azok ügyrendjét a törvényhatóság saját szabályrendelettel állapította meg. Zala megye törvényhatósági bizottsága 1886. augusztus 9-i ülésén tűzte napirendre ezen szabályrendelet megalkotását. A közgyűlések számát és idejét illetően — áprilisi, októberi és decemberi időponttal — a jelenlévők évi három rendes közgyűlés megtartása mellett foglaltak állást. Az előző évi zárszámadást az áprilisi, a következő évi költségvetést az októberi gyűlésen tárgyalták. A decemberi közgyűlés fő tárgyát az útépítészeti előirányzat meghatározása képezte. A közgyűléseken a főispán, ennek akadályoztatása esetén az alispán, niindkettejük távollétében pedig a főjegyző elnökölt. Ha az itt felsoroltak egyike sem tudott jelen lenni, akkor a megyei árvaszék elnökére hárult ez a feladat. Ezek rögzítése után a szabályrendelet további részébe a közgyűlés ügyrendjére vonatkozó előírásokat foglalták bele. Eszerint minden közgyűlésen először a törvényhatóság elmúlt félévi állapotáról szóló alispáni jelentést hallgatták meg. Ezután a tisztviselő választások, majd a halasztást nem tűrő kormányrendeletek és az önálló indítványok kerültek sorra. Ezt követték a számadási, költségvetési és közmunkaügyek, valamint a kirendelt küldöttségek jelentései és a közgyűlés hatáskörébe tartozó egyéb ügyek. Az elnök, miután a gyűlést megnyitotta, vezette a tanácskozást és felügyelt annak rendjére. így az ő dolga volt a tanácskozás tárgyától eltérő vagy személyeskedésbe bocsájtkozó hozzászólók rendreutasítása is. Minden egyes szóban forgó ügyhöz csak kétszer lehetett hozzászólni. Ha már több hozzászóló nem akadt, az elnök az ügy tárgyalását befejezettnek nyilvánította. Ezután következett a szavazás: a kérdést mindig úgy kellett feltenni, hogy arra vagy „igen"-nel, vagy „nem"-mel lehessen válaszolni. Az elnök rendesen nem szavazott, szavazategyenlőség esetén azonban az ő szavazata döntött. A határozatot, amelyet szintén ő mondott ki, ugyanazon közgyűlés időtartama alatt sem megváltoztatni, sem módosítani nem lehetett. Az ülések a közgyűlés első napján délelőtt tíztől, a következő napokon reggel kilenctől délután egy óráig tartottak. Délután egy óra után a tanácskozást csak az elnök és a bizottsági tagok közös megegyezésével lehetett folytatni. A közgyűlés ékről vezetett jegyzőkönyveket mindig hitelesíteni kellett. Az üléseken a hallgatóság számára külön helyet tartottak fenn. Rendzavarás, zaj stb. esetén az elnök a rendedenkedőt vagy akár az