Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
valóan az esetleges további elszakadási törekvéseket akarták meggátolni. S a félelem valóban nem volt alaptalan. Két hónappal később, a novemberi közgyűlésen újabb tíz község (Szentantalfa, Csicsó, Szentjakab, Tagyon, Kisdörgicse, Felsődörgicse, Alsódörgicse, Akaii, Zánka és Óbudavár) jelentette be, hogy inkább Veszprém megyéhez kíván tartozni. A megye határozottan elutasította a községek ez irányú kérelmét, s újból megerősítette azt a döntését, hogy a jelzett 16 községen kívül semmiféle más elcsatoláshoz nem járul hozzá. 66 Némi vigaszul szolgált, hogy a megye kebeléből távozni akarók mellett akadtak olyan községek is, amelyek ide akartak csadakozni: a szomszédos Somogy megyéből hét község (Floivátszentmiklós, Liszó, Surd, Belezna, Bagola, Sánc és Zákány) óhajtott Zala megye részévé válni. Az erre vonatkozó belügyminiszteri leirat kapcsán a megye örömmel nyilvánította ki készségét ezen községek befogadására. Hiszen ha a Füred környéki községek elcsatolása megvalósul, akkor ezáltal - áll a közgyűlés jegyző kön yvében - „e megye területén ejtett csorba és a törvényhatósági ldadások fedezésére szolgáló adóalap ha nem is egészben, de legalább részben pótiását nyerné". 67 A területrendezés — mint már utaltunk rá — a szorosan vett magyarországi területeken csak az egységes államszervezet kialakítása szempontjából okvetlenül szükséges, legsürgetőbb változtatásokat foganatosította. Ennek köszönhetően Zala megye oly annyira féltett területi épsége sértetlen maradt. A felmerült javaslatok itt sem valósultak meg. Továbbra is fennállt a 12 szolgabírói járás, Veszprém megye sem kapta meg a hozzá kívánkozó községeket és Zala megye óhajai sem teljesültek. Az illető községek törvénykezési beosztása szintén nem változott, a törvényszékek számát viszont csökkentették. (A csáktornyai törvényszék 1875-ben bekövetkezett megszüntetése után a megyében Zalaegerszeg és Nagykanizsa rendelkezett törvényszékkel.) Nem kebelezték át a megyébe a jelzett Vas és Somogy megyei községeket sem. A megye közigazgatásában tehát sem a hivatalszerkezetet, sem a területi szervezetet tekintve nem történt változás. Új járási beosztás, módosulások a hivatalszerkezetben Bár az országban végrehajtott területrendezés kapcsán megyénkre vonatkozóan felmerült javaslatok nem realizálódtak, a helyi körülmények, a nagy kiterjedésű megye adminisztrálásának nehézségei előbb-utóbb kikényszerítették az 1872-ben létrehozott területi szervezet módosítását. A működési zavarok az új járási beosztás kialakítása után legelőször a zalaegerszegi járásban jelentkeztek. A járás a megye területének csaknem egyötödét foglalta magába. Területe az 1872-es szervezéskor azért lett 66 ZML Kgy. jkv. 1874. november 2. 244. sz. r ' 7 ZML Kg) 7 , jkv. 1874. október 12. 219. sz.
