Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
választás, az alcsendbiztosi, az útbiztosi és a szülésznői állásokat kinevezés útján töltötték be. Mindezt kiegészítette a közpond hivatalok és a járások kezelőszemélyzete (iktató, kiadó, lajstromozó, írnokok, díjnokok stb.). Ha összehasonlítjuk az 1872 előtti és utáni hivatalszerkezetet, lényeges változásokat tapasztalunk. A megye élén most is a király által kinevezett főispán állt. A korábbi első és másodalispáni állást viszont egy alispáni állássá vonták össze. Három aljegyző helyett csak kettőt, két főorvos helyett csak egyet, külön fő- és alpénztárnok helyett csak egy pénztárnokot alkalmaztak. Az alszámvevői, az alügyészi és a várnagyi tisztségeket nem rendszeresítették. A telekkönyvi személyzet az ekkor megalakult járásbíróságoknál összpontosult. A legradikálisabb változtatást a járások esetében hajtották végre. Ez itt nemcsak a hivatalszerkezetet érintette, hanem a régi, feudális kori járások túlnyomó részének megszüntetésével, új járások létrehozásával, a járások összes számának megkétszerezésével a járások közigazgatási határait is gyökeresen átalakította. A feudális kori járásokból az egerszegi és a tapolcai járás maradt meg, de ezek határait is lényegesen módosították. Megszűnt a szántói, kapornaki, lövői és muraközi járás. Helyettük új járásként a sümegit, a keszthelyit, a zalaszentgrótit, a letenyeit, az alsólendvait, a baksait, a nagykanizsait, a pacsait, a csáktornyait és a perlakit szervezték meg. A polgári közigazgatás bevezetésekor tehát összesen 12 járása volt Zala megyének. Az új járási szervezet létrehozásakor a közigazgatás szempontjai mellett az 1872. január l-jétől életbe lépő új bírósági szervezetet is figyelembe kellett venni. Zala megye területén három törvényszék (a zalaegerszegi, a nagykanizsai és a csáktornyai) és nyolc járásbíróság (a zalaegerszegi, a sümegi, a tapolcai, a nagykanizsai, a keszthelyi, a letenyei, a csáktornyai és az alsolendvai) alakult. 5 " Mivel a járásbíróságok területének kijelölésekor elsősorban az arányos népesség megoszlásra törekedtek, 51 nem sikerült teljes összhangot teremteni a bírósági és közigazgatási szervezet között. így azok a járások jártak rosszul, amelyek nem kaptak járásbíróságot. A szentgróti és a novai közigazgatási járás települései pl. három-három járásbíróság között oszlottak meg. A nyolc közigazgatási járási székhelyen lévő járásbíróság illetékességi területe általában lefedte az adott járás területét. Itt is akadt azonban kivétel, a letenyei járás települései pl. két különböző járásbírósághoz tartoztak. 52 Tökéletes megoldást persze nehezen lehetett 3(1 Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban (1872-1945). Zalaegerszeg, 1999. (A továbbiakban: Horváth) 25-26. p. Ugyanekkor jött létre a balatonfüredi járásbíróság is, de ez — bár zalai területen feküdt - a Veszprémi Királyi Törvényszék fennhatósága alá tartozott. 31 Vö. Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 18671875. Budapest, 1982. 23. p.; Horváth 42-43. p. 52 Horváth 44-56, 58-71. p.
