Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

ma kapcsán várható fejleményeket vitatták meg. 3 A tényleges előkészítő értekezletet 1860. december 6-án Batthyány Imre, 1848-as főispán elnökletével tartották. Ezen a résztvevők, akik között számos, 1848-ban megválasztott tisztségviselőt és ország­gyűlési követet találunk, a megyeszervezés érdekében tett minden további lépést egyet­len feltételhez kötöttek: állítsák vissza a történelmi Zala megye területi integritását. Vagyis a szabadságharc leverése után Horvátországhoz csatolt Muraköz, valamint a Veszprém megyéhez csatolt hat község megyénkbe való visszakebelezését követel­ték. Enélkül — érveltek — csak csonka vármegyét alakíthatnának, a megyei bizottmány­nak pedig az egész vármegyét kell képviselnie. 4 A területi csorbítadansághoz való ra­gaszkodás jelentősen késleltette a megyei élet újbóli megindulását: míg a megyék több­ségében már 1860 decemberében lezajlott az első közgyűlés, 5 addig Zala megyét még 1861 januárjában is császári tisztviselők kormányozták. Az uralkodó 1861. január 28­án végül engedélyezte Muraköz visszacsatolását, a szomszédos megyéhez került hat község visszatérése érdekében pedig már korábban megkezdődtek a tárgyalások. 6 Ezzel a vármegyei autonómián esett legfontosabb sérelem megszűnt, s 1861. február 6-án - az országban az utolsók között - Zalában is összehívták az első közgyűlést. Az Októberi Diploma iránti fenntartások már az 1860. december 3-i „tanácskoz­mány"-on és az 1860. december 6-i értekezleten megfogalmazódtak. A jelenlévők kijelentették, hogy a Diplomát sem az országra, sem a megyére nézve nem tartják érvé­nyesnek, az autonómia helyreállítását pedig a hazai, mindenekelőtt az 1847/1848. évi törvények alapján kell megkezdeni. így az 1861. február 6-i közgyűlésen már nem volt kérdéses az elvi kiindulópont. „Eljött az idő, hogy e megye magát a[z] 1847/48. é[vi] XVI. t[örvény]c[ikk] értelmében rendezze, magát törvényes önkormányzási jogaiba visszahelyezze, azon jogok és szabadalmaknak, melyek municipalis állásánál fogva őt jogszerűleg illetik, gyakorlatába is belelépjen" — üták a közgyűlés jegyzőköny­vébe. A gyűlésen most már mind a volt kiváltságos réteg, mind az 1848 előtt szava­zati joggal nem rendelkezők képviselői részt vettek. A megjelentek oly sokan voltak, hogy megfelelő terem hiányában csak a hivatalos főispáni szállás előtti utcán fértek el. Először az 1848. évi XVI. törvénycikk előírásai szerint a megyei bizottmányt vá­lasztották meg, majd a következő napokon, február 7-én és 8-án az új tisztikar meg­alakítására is sor került. A vármegye élén álló, felülről kinevezett főispán mellett a Zalaegerszegen székelő központi hivatalokban két alispán, egy főjegyző, három al­3 Zala megye (Főispán: gróf Batthyány Imre) In: Adatok Zala megye történetéhez IV. (Szerk. Bátorfi Lajos) Nagykanizsa, 1877. (A továbbiakban: Bátorfi) 268-269. p. 4 Bátorfi 268-269. p.; Zala Megyei Levéltár (A továbbiakban: ZML) IV. 251. a. Zala Vár­megye Bizottmányának iratai 1861. Közgyűlési jegyzőkönjvek (A továbbiakban: Kgy. jkv.) 1861. február 6. 1. sz. 5 Szabad 166. p. 6 ZML Kgy. jkv. 1861. február 6. 12. sz.; ZML IV. 251. b. Zala Vármegye Bizottmányának iratai 1861. Közgyűlési iratok 1861. február 6. 13. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom