Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1849-1860
zettséggel rendelkező személyt kell a vegyes szolgabírói hivatal élére állítani, aki képes mindkét ágazat feladatát ellátni. A továbbiakban a pontos ügyvitelt szabályozza a rendelet. A modern értelemben vett hivatali ügyvitel a járásoknál Zala megyében 1855, illetve 1856 után érezteti hatását. 66 Az abszolutizmus korának államrendszere egymásnak ellentmondó sajátosságokat hordoz magában. Hivatalszervezeti téren - közigazgatási beosztás, hatáskör - bevezetett üjításait, átszervezéseit pozitívumként értékelhetjük. Azzal, hogy megszületik alsó fokon is a helyhez kötött közigazgatás, a tisztviselőket arra kötelezik, hogy a székhelyen lakjanak; hivatalok alakulnak, s ezek közigazgatási egységek központjaiban létesülnek; egyre jobban elkülönül a szakigazgatás; kötötté válik a hivatalos idő; szabályozott az ügyvitel; a létesített hivatalban mindig van ügyintéző, — mindez kétségtelenül jelentős előrelépést jelent a polgári hivatalfejlődés útján. Ugyancsak pozitív lépés a közigazgatásnak a jogszolgáltatástól való szétválasztása, s hogy az állások betöltését szakképzettséghez kötik. Másik, de ugyanilyen jelentős következménye a Bach-korszak átszervezéseinek, hogy néhány település egyre több tekintetben válik központtá, centrális szerepe fokozottan jelentkezik, ez meghatározó lesz későbbi fejlődésében. Ez Zalában a legszembetűnőbben Nagykanizsa példáján figyelhető meg. Ha figyelembe vesszük az itt nem tárgyalt szakigazgatási struktúraváltozásokat is, a dél-zalai városba telepített, Somogy és Zala megyékre illetékes pénzügyigazgatóság megszervezésével Nagykanizsa regionális szintű igazgatási funkciót is betölt már, továbbá itt van a katonai térparancsnokság, melynek - miután a hadkiegészítés is feladata — ez további jelentős, a megye egészére kiterjedő szakigazgatási szerepkör. így fél évtizeddel a sokszor méltánytalanul „sötétnek" mondott Bach-rendszer kezdete után a város már különböző szintű igazgatási funkciókat tölt be: felső (regionális) szintűt közép (megyei) szintűt alsó (járási) szintűt - pénzügyigazgatásban, - hadkiegészítésben (a hadügyi igazgatás részeként), - közigazgatásban (járási székhely), - jogszolgáltatásban, - pénzügyigazgatásban (adóhivatal és pénzügyőrség) - rendészeti igazgatásban. 67 ZML. IV. 161-178. Zala megye cs. kir. szolgabírói iratainak belső nyilvántartása alapján. Halász Imre: Nagykanizsa centrális helyzete a 19. század második felében. In: Zalai Múzeum 7. Zalaegerszeg, 1997. 149-154. p.
