Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

képpen mindazoknak a feladatoknak a végrehajtását, melyekre a megyefőnök felügyelő-ellenőrző jogkört kapott, a szolgabíró feladatává tették. Szorosan véve a megyefőnöki döntési jogkörbe utalt ügyeket is ide sorolhatjuk, mert a szolgabírónak kellett felterjeszteni ezeket is, amit aztán a megyefőnök általában változtatás nélkül jóváhagyott. Állíthatjuk, hogy a közigazgatási szervezet legtöbbet dolgozó hivatalnoka a szolgabíró volt; a községi ügyektől kezdve a beszállásolásig mindenért őt tették felelőssé. Feladata volt a megyehatóságtól érkezett törvények kihirdetése, végrehajtása, személy- és vagyonbiztonság, utak, hidak javíttatása, építtetése, birtokliáborítás, földművelés ügyei, középítkezések, kereskedelmi- és iparügyi jogosítványok kiadása, honvédelmi ügyek (előfogat, beszállásolás, hadseregélelmezés), igazgatásrendészeti-, kulturális- és vallásügyek, szegények, aggok feletti gondoskodás, rendészeti ügyek (erkölcs, tűz, egészségügy stb.). A közigazgatási feladatokon kívül néhány sorban ismerteti a rendelet azt is, hogy az igazságszolgáltatási ügyekben milyen a hatásköre a járásnak: ítélkezés a kihágások felett, büntettek, vétségek nyomozása, stb. Adó- és pénzügyekben adóösszeírások begyűjtése, adóbevallások ügyében szükséges lépések megtétele, adóelengedések, mérséklések véleményezése, ezek felterjesztése, és a jogügyleteknél illeték-kiszabás.

58 Az alsó fokú közigazgatás a definitivum korában jelentősen megváltozott a provizórium korához képest. A korábban szétválasztott közigazgatást és jogszolgáltatást a Szilveszteri Pátenssel egy időben kiadott alapelvek (4., ill. 19. pontok) szerint alsó fokon ismét egyesítették. A kerületenként létrehozott szervező bizottmányok egyik legfontosabb feladata a járások rendszerének kialakítása volt. Megyénként egy kizárólag politikai járást (Politisches Stuhlrichter Amt — csak közigazgatási feladatokat ellátó hivatallal) hagytak meg, azokat a járásokat, amelyek székhelye egybeesett a megyeszékhellyel (ui. itt a megyei törvényszék ebben a járásban ellátta a jogszolgáltatási feladatokat is). A többi járást „vegyes szolgabírói" járásokká (Gemischtes Stuhlrichter Amt) szervezték át, egyesítve az alsószintű igazgatást a bíráskodással.

59 A szervező bizottmányok munkáját a bel-, igazság- és pénzügyminiszter 1854. április 6-án kelt „Magyarország politikai és bírósági szervezete tárgyában" kiadott együttes rendelete szentesítette, ezzel zárult az átszervezés folyamata, s vált „véglegessé" Magyarország közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszere.

60 A megye-hatóságok 1853. augusztus l-jén, a szolgabírói járások 1854. április 29-én kezdték meg muköse MOKL 1853. 94-104. p. 59 Sashegyi 1965. 63. p. és Sashegyi 1981. 120. p. 6(1 MOKL 1854. 179. p.