Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1541-1750

TURBULY ÉVA: ZALA MEGYE KÖZIGAZGATÁSA 1541-1750 1848 előtti közigazgatásunknak, elsőfokú bíráskodásunknak, politikai szervezetünknek egyik legfontosabb intézménye volt a nemesi vármegye, amelyről sok értékelő dolgozat jelent meg, ezek többsége azonban a reformkori szervezetből és funkciókból indult ki, elsősorban a politikai szerepet kutatva. A megyei szervezet középkori fejlődését Zala megye példáján Holub József, e kötetben Bilkei Irén mutatta be. Az én feladatom az 1541 és 1740 közötti időszak hivataltörténetének vizsgálata, annak tisztázása, milyen fejlődési szakaszokon ment át a megyei szervezet, hogyan befolyásolták működését, módosították feladatkörét a török háborúk, majd milyen új úton indult tovább a 18. század elején, a felszabadító háborúkat és a szabadságharc okozta megrázkódtatásokat követően egy merőben új politikai és társadalmi környezetben.

1 Annyi elmondható, hogy az ország három részre szakadásával, a központi hatalom meggyengülésével egyre nagyobb és egyre nehezedő feladatok hárultak a megyékre. Igazságszolgáltatási feladataik megtartása mellett mind több közigazgatási funkciót vállaltak fel, hozzájárulva működésükkel a magyar államiság fentmaradásához.

2 A nemesi vármegye intézménye az általam vizsgált időszakban, a 16. század második felére nyerte el azt a formáját, amelyet Hajdú Lajos a hatalom gyakorlásának legfontosabb lokális kereteként jellemzett, s amely a korábbi állapottal szemben már nem elsősorban rendi, hanem területi alapon szerveződött. Csak azon területek nem tartoztak hatáskörébe, amelyeket a király külön privilégiummal kiemelt. Zalában azonban szabad királyi város nem volt. Igaz, a nagy uradalmak sok tekintetben saját életet éltek, gyakran a kivetett adót is maguk szedték be. 1 Degré Alajos: Megyei közgyűlések a XVI-XVII. századi török háborúk korában. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzatok múltjából. (Szerk. Bónis György) Bp., 1971. 31-53. p.; Degré Alajos: A megyei közigazgatás átalakulása a XVIII. század elején. In: Jogtörténeti Tanulmányok IV. Bp., 1980. 59-70. p.; Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946. különösen 520-541. p.; Holub József: Az újjáépülés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. Y. Szekszárd, 1974. 5-125. p.; Turbuly Éva: Zala megye közigazgatása a XVIII. század első felében. In: Levéltári Közlemények 1986. 2. sz. 267-294. p. (A továbbiakban: Turbuly 1986.); Turbuly Éva: Adatok a megyei közigazgatás és tisztikar történetéhez Nyugat-Magyarországon a 16. század végén és a 17. század első évtizedeiben. In: Levéltári Szemle 1994. 3. sz. 23-34. p. (A továbbiakban: Turbuly 1994/1.) 2 Tevékenységük egy részét a hódoltsági területeken is folytatták. Lásd Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp., 1981.; Szakái)' Ferenc: Nemesi vármegyeszervezet és török hódoltság. In: Történelmi Szemle 1991. 3-4. sz. 137-184. p.