„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek
Molnár András: DEÁK FERENC ÉS A RENDSZERES MUNKÁLATOKRA TETT ZALAI ÉSZREVÉTELEK' Ismeretes, hogy a magyar reformellenzék kialakulásában és az egész liberális reform- mozgalom kibontakozásában kulcsszerepet játszottak az ún. „rendszeres bizottsági munkálatok” 1831/1832-ben zajló megyei vitái. A kilenc országos bizottságban kidolgozott, és a reformerek által a fennálló rendszer foltozgatásának minősített törvényjavaslatok országos vitára bocsátása felrázta és véleményalkotásra késztette a vármegyék korábban országos közügyekkel alig (legalábbis nem rendszeresen és átgondoltan) foglalkozó politikai elitjét. Kossuth szavaival élve: „ezen közérdekű tárgyak nemcsak a közönséges gyülekezetekben, hanem a házi társalgás magános köreiben is sok elmesúrlódásra nyújtottak idvességes alkalmat, kiemelték a nemzetet” a tespedésből. Az operátumok széleskörű tárgyalása ifjú tehetségek egész sorának jelentett „kiugrási” lehetőséget: a többé-ke- vésbé haladó szellemű véleményeket kidolgozó vármegyékben mindenütt akadt egykét művelt, kiváló elméleti (jogi) felkészültségű, szociálisan érzékeny és szabadelvű nézeteket valló fiatal nemes. Ilyen körülmények között, ezekben az években kezdődött — miként Barta István munkáiból tudjuk — Kölcsey Ferenc vagy Kossuth Lajos közéleti tevékenysége,1 2 és kifejezetten a rendszeres bizottsági munkálatok zalai megvitatásához köthetők — amint ezt az alábbiakban látni fogjuk — Deák Ferenc első érdemi politikai megnyilatkozásai, így végső soron ehhez köthető az ő politikai pályakezdete is. Arra, hogy „Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észre- vételei’-hez Deáknak is köze volt, csak az utóbbi évtizedekben utaltak néhányan. Deák korábbi életrajzaiból (valamint munkáinak kiadásaiból) teljességgel hiányzik az erre történő hivatkozás, így nem foglalkozott ezzel a kérdéssel a Zala vármegye levéltárában egyébként viszonylag alapos kutatásokat végző Kónyi Manó vagy Ferenczi Zoltán sem.3 1939 februárjában, az Emst Múzeum gyűjteményének árverésén felbukkant 1A Századok 1995. 2. számában, a 381-406. oldalon megjelent tanulmány javított változata. 2 Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete. In: Századok, 1959. 282-299. p.; uő.: Széchenyi és a magyar polgári reformmozgalom kibontakozása. In: Történelmi Szemle, 1960. 2-3. sz. 224-239. p.; uő.: A magyar polgári reformmozgalom kezdeti szakaszának problémái. In: Történelmi Szemle, 1963. 3-4. sz. 340-341. p.(innen a Kossuth-idézet); uő.: A fiatal Kossuth. Bp., 1966. 107-173. p.; Gergely András: A „rendszeres bizottsági munkálatok” szerepe a magyar reformmozgalom kibontakozásában. In: Tiszatáj, 1974. 6. sz. 37-41. p. 3 Kónyi Manó: Deák Ferencz beszédei. 1. köt. 1829-1847. Bp., 1882.; Ferenczi Zoltán: Deák élete. 1. köt. Bp., 1904.; Hernádi László Mihály Deák Ferencről készített bibliográfiájának javított, bővített kiadása: Körmöczi Katalin: „... a mi megmarad, fordítsa jó czélokra”. Deák Ferenc hagyatéka. Bp., 1992. 359-441. p. 255
