„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - III. A Contributionale commissariaticum (adóügyi munkálat)

minden esztendőben, különösen tekéntetbe venni, s az adó alá úgy intézni szüksé­ges, amint azt az adófizető bírja; az igazítás, ha csak mellékesleg tetetik, igaz feljegy­zését az adózó birtokának soha szülni nem fogja, sőt az ilyes igazítások alkalmával némelykor nem csak a valóságosan bírt adó tárgya kihagyatik az öszveírásból, hanem gyakran egyikről a másikra írattatik által, mely mindkét esetbéli hiba nem egyebet, csak igazságtalan sérelmet okoz; ha pedig rendről rendre, és így egyik tárgyról a másikra menve pontosan vetetik az igazítás eszközlésbe, az már annyi munkába kerül, ameny- nyibe az új öszveírás szokott kerülni, és így semmi munka sem fog meggazdálkodtat- ni, de nem is oly terhes foglalatosság ez, hogy azt esztendőnként újra, és mindég újra teljesíteni ne lehessen. Példája ennek sok vármegye, ahol ember emlékezetét megha­ladó idő olta a jelenvaló pillantatig minden esztendőben újra telj esi ttetnek a dicalis öszveírások,180 s amelyeket sikerrel, és kevés idő mulasztással teljesíteni is lehetett, de ha mindjárt az valamivel több időt kívánna is, minekutána az adózó népnek, úgy mint annyi ezer és ezer embernek dolga, az ő adójának lelkiisméretes kivetése, a közötte teendő igaz aránynak alkalmaztatása, és így a valóságos igazságnak kiszolgáltatása fo­rog kérdésben, ott bizonyosan minden törvényhatóságnak kötelességében áll sokkal inkább szívére venni a dolgot, és néhány nappal tovább tartó munkát és fáradságot nem kémélvén, a dicalis öszveírásnak esztendőrül esztendőre mindég újra leendő tel­jesítését hathatósan megrendelni és eszközlésbe vetetni, mintsem az országos kikül­döttség vélekedéséhez állván, mind az önkénynek a puszta igazításokban helyt adni, mind az aránytalan, ilyforma adókivetésekből eredő panaszokra okot szolgáltatni. A 7. §. Az országos kiküldöttség az adózóknak házaikat (kivévén, ahol azok való­ságos nyereséget hajtanak a tulajdonosnak) az adózás alá tartozó tárgyaknak sorából egészen kihagyatni véli, mely vélemény ellen az az észrevétel adja elő magát, hogy az adózás igazságos elrendeltetésének egyik legcsalhatatlanabb princípiuma az legyen, hogy az adót mindenkor az adózóknak birtokokhoz mérni, s az igaz arányt azon birtokból kelljen kitalálni, azt pedig, hogy az adót leginkább olyan tárgyakra kell ki­vetni, melyeket az adózók legkevesebbet titkolhatnak el, már maga az országos kikül­döttség munkájának kezdetén princípiumul állította fel, azért is, hogy az adózóknak házaikat az adózás tárgyainak sorából kihagyni nem lehet, ezekből önként követke­zik, mert ha a házzal bíró gazda a másnak házában lakózó zsellérrel vagyonbéli te­kintetben öszvehasonlíttatik, annak, ki tulajdon fedele alatt senkire sem szorulva in­gyen lakhatik maga házában, mennyivel jobb sorsa, és több haszna van amannál, ki másnak lába alatt, drága bérért vagy napszámok szolgálatáért egy idegen háznak hol­mi szegleteiben húzhatja csak meg magát, oly világos, hogy további vizsgálódásba elegyedni felesleges volna; már a házbirtok annyival tehetősebbé teszi a háznak tulaj­donosát annál, kinek nincs háza, és csak bérbe kénytelen másnál lakást és menedéket 180 Zala megyében ezekben az évtizedekben évente elkészítették a dicalis összeírásokat. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom