„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - II. Az Urbarialis (úrbéri munkálat)
volna felesleges világos törvényt hozni azeránt, hogy midőn valamely idegen egyik vagy másik lakosnak házát megvenni kívánja, tartozzék ugyan szándékát a földesúrnak béjelenteni, de a földesúr tőle a lakhatási just hitvallásának, nemzetének, nemes vagy nemtelen sorsának tekéntetéből a vétkes kiszökések bébizonyított esetein kívül meg ne tagadhassa, mégpedig ott sem, hol a lakással bizonyos jövedelmes haszonvételek, példának okáért legeltetés, faézás, közös bormérés, vagy más effélék vágynak öszvekötve, mert ahol a földesúr ezen haszonvételeket szabadságos levél vagy szerződés mellett a lakosoknak általadta, ott tőle többé már nem függhet az, hogy az általadott haszonvételekben kik részesüljenek, csak a részesülők száma tulajdon kárával felette meg ne szaporodjék, ezen esetben pedig a vevő ez eladónak jussait vette által, és annak képviselője. Ahol azonban valamely idegen új házat akar építeni, s ezáltal a helység birtokos lakosainak számát szaporítani, ott a földesúmak egyenes engedelme megkívántassék, mert nem lehet a földesurat is kénszeríteni arra, hogy a lakosokkal közös tulajdon haszonvételeiben azok számának szaporodása által ő maga mint tulajdonos megszoríttassék. Ezt mindazonáltal csak azon házak építéséről lehet érteni, melyek egészen újonnan, és olyan helyen, hol soha ház nem vala, készülnek, de a hajdan elpusztult házaknak isméti felépítése ezen megszorítás alá semmiképpen ne tartozzék. Ügy szinte ha valamely helységnek a szabadságos levél vagy szerződés szerint az egész határ általadatott anélkül, hogy a földesúr valamely haszonvételt jobbágyaival közösen magának fenntartott volna, már ott a szabadságos levélnek vagy szerződésnek tartalma szolgáljon arányul. Azt pedig megjegyezni sem szükséges, hogy a szabadságos leveleket eldönteni vagy változtatni csak szoros törvényes úton lehessen. A hatodik törvénjdkkelyben a helységek belső kormányozásának módja és rendje vagyon előadva, helyes és törvényes ez általában, azt azonban az 1790. esztendei országos kirendeltségnek véleményéből hasznos volna elfogadni, s ezen törvényjavallathoz toldani, hogy a falu bíráját, sőt a hegymestert'fi2 is hivatalaik folytatásának ideje alatt úgy, mint bírót vagy hegymestert a vidékbéli szolgabírónak hozzájárulása nélkül semmi földesúr testi büntetéssel ne illethesse, mert köztapasztalás bizonyítja, hogy gyakran az egyik közbirtokos másik közbirtokostársának jobbágyát minden helyes ok nélkül némelykor mellékes tekintetekből, sőt némelykor egyedül földesurának bosszontásáért is a bírói kötelesség elmulasztásának vagy hibás teljesítésének színe alatt ártatlanul bünteti, de számtalanszor megtörténik az is, hogy valamely földesúr tulajdon jobbágyát sokszor csak azért, mert a jobbágy is igazságos jussaihoz ragaszkodva szoros kötelességének megtartásán felül urának törvénytelen követeléseit teljesíteni vonakodik, üldözőbe vette, és mivel a pontosan szolgáló jobbágynak tet- 162 162 Más néven hegybírót, azt a szőlőhegyi elöljárót, aki felelős a gondjára bízott szőlőterület jogi és gazdasági rendjéért. 72
