„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - II. Az Urbarialis (úrbéri munkálat)
szabások, melyek akkor a kömyülállásokhoz mérve helyesek valának, most már ezen környülállások változása miatt nem egészen igazságosak; de igaz ellenben az is, hogy ezen rendszabások azolta már számos osztályoknak és regulátioknak szolgáltak alapul, melyeket ismét felbontani, megzavarni és változtatni felette káros volna; valóban fontosak tehát, és figyelemre méltók az országos kirendeltségnek e tárgy érdemében felhordott okai, melyek kétségtelenné teszik azt, hogy a jobbágyüléseknek eddigi mértékét, s az osztályozásnak előbbi módját tovább is megtartani, és törvény által megállapítani felette hasznos, sőt a rosszabb következéseknek elkerülhetése végett talán szükséges is. Ezen törvénycikkely egyéb részeiben a földek vagy rétek hiányosságainak kölcsönös pótolásáról, a jobbágyülések elcseréléséről és felosztásáról, az uraság tudta nélkül történt cserékről és zálogokról, az egész, a fél, és fertály helyek1411 arányairól, az uraság és jobbágyok között miképpen teljesítendő cserékről, és végre a zsellérek birtokának mennyiségéről helyes és törvényes rendszabások adatnak elő, ezeknek tehát, és így az egész törvénycikkelynek változtatás nélkül megtörténhetik elfogadása; megjegyezvén mindazonáltal az irtásokról szóló 3. §-ra nézve azt, hogy ezen §-nak helybenhagyása csak az irtásokról alább teendő észrevételekhez alkalmaztatva történhetik meg. A harmadik cikkedben a jobbágyoknak minden egyéb haszonvételei számláltatnak elő, melyek között első helyen említettnek az irtások. Ezekre nézve azt javallja rendeltetni az országos kirendeltség, hogy mindazon irtásokat, melyek törvényes értelemben véve irtás természetöket még el nem vesztették, és a helyhez tartozandókká nem váltak, a jobbágyok bizonyos földbér mellett földesuraikkal teendő alku szerént szabadon használhassák mindaddig, még azokat a földesurak ki nem váltják; hatalmában álljon azonban minden földesúrnak az ilyen irtásokat, de csak az ilyeneket, törvényes rend szerint jobbágyaitól visszaváltani, és maga hasznára fordítani. A földesuraknak tulajdonosi jussában gyökerezik azon világos jussok is, hogy jobbágyaiktól az irtásokat visszaválthassák, és azokkal szabadon bánhassanak; a tulajdonnak tetemes sérelme nélkül tehát ezen jussnak megszorítása, és a szabad használás gátolása meg nem történhetik. Számosak azon panaszok, melyeket hazánknak több megyéi, sőt magok az országosan öszvegyűlt rendek is az irtások visszaválthatását vagy szabad használását gátoló, s önkényen épült főbb parancsolatok ellen, mint nemzeti jussainknak valóságos sérelmét felterjesztették; hogy tehát a panaszlott sérelmek is- méti megújításai jövendőben sikeresen meggátoltassanak, és a földesurak szabadon élhessenek azon sajátjokkal, melyet sem törvény, sem szerződés le nem kötött, az irtások visszaválthatásának és szabad használásának jussa eránt meghatározott és világos törvény szükséges, melyben egyenesen megrendeltessék, hogy a földesurak a jobbágyok kezeiben lévő mindennémű irtásokat, akármely úton kerültek is azok mos- 140 140 Egész, fél és negyed jobbágytelkek. 59