„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - II. Az Urbarialis (úrbéri munkálat)

desurától megszerezte volna, urának fizetendő minden kárpótlás nélkül akárkinek szabadon és örökben eladhassa, a földesúr pedig az ilyen vevőt, ki azonban minden jobbágyi tartozásokat teljesíteni köteles, ha csak annak adózásbéli teheteüensége, vagy közönségesen tudva lévő erkölcstelensége miatt törvényesen bebizonyított ki­fogásokat nem tehet ellene, jobbágyának befogadni tartozzék; maga a földesúr azon­ban, úgy szinte a helység közönsége is, ilyen jobbágytelkek használhatását soha meg ne vásárolhassák, úgy szinte, ha a földesúr valamely jobbágyát vagy tehetetlensége és erkölcstelen élete, vagy jobbágyi tartozásainak engedeüenül ismételt elmulasztása miatt, vagy pedig a Hármoskönyv első részének 40. cikkelyében114 említett osztály eseteinél törvényesen kiböcsültetni115 kívánná, kiböcsült jobbágyának az épületeken és javításokon fölül még a jobbágyülés használhatásának böcsű árát is tartozzék fi­zetni. Mindezeket a földesurak tulajdonosi jussaival, és hazánk törvényeinek leikével megegyezőknek, az adózó népre nézve pedig megmérhetetlen hasznokat szülőknek vitatja az országos kirendeltség, de ha az állítást támogató okok a hazai törvények rendelése, s a javallott változtatásnak előrelátott következései vizsgálódó figyelemmel fontolóra vétetnek, oly észrevételek adják elő magokat, melyek a törvénycikkelynek ily értelemmel leendő elfogadását éppen nem javasolják. A vagyonbéli közbátorság116 kétségén kívül egyik fő célja minden polgári egyesü­letnek; ezen vagyonbéli bátorsággal pedig oly szorosan egybe van szőve a tulajdon­nak sérthetetlensége, hogy azt csak a köztársaság legveszedelmesebb helyheztetésé- ben, a kénszerítő szükség végső eseteiben, de máskor soha semmi szín alatt nem szabad csorbítani, — sőt maga a törvényhozó test is túllépne hatalmának határain, ha megszegvén a tulajdonnak sérthetedenségét, a haza polgárainak valamely részétől azok törvényes sajátjának részét önkényes megegyezésök nélkül elvenné, mert ezáltal a vagyonnak közbátorsága szenvedne sérelmet, melyet minden lehető módon fenn­tartani, minden külső és belső veszedelmek ellen védelmezni egyenes célja a törvé­nyeknek; a törvényhozó testnek pedig fő kötelessége. Hazánk első kezdetétől fogva mindenkor kétségtelen tulajdonosi voltak a földes­urak jobbágyüléseiknek; s fegyvert az ekénél inkább kedvelő magyar, vérrel szerzett birtokának egy részét nem örökben, csak munkálás vagy élhetés végett adta által job­bágyának. Több mint három századok lefolytáig magát a jobbágy személyét is mint­egy tulajdonának tekintette a földesúr, s a jobbágynak urát elhagyva más helyre ki­114 A Hármaskönyv 1. részének 40. címe az öröklött atyai és ősi jószágok testvérek közti megosztásáról rendelkezett. 115 Valakit valamely ingatlan vagyonából törvényes becsű által, a becsárnak lefizetése mellett távozásra kényszeríteni. 116 Értsd: vagyonbiztonság. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom