„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - I. A kereskedés tárgy (közgazdasági munkálatok)

szekér és gyalog napszámoknak feljegyzését részekről ugyan a legóhajtottabb, de az közjóra nézve a legszerencsétlenebb következésű mód lenne, mert ezek tudván, hogy egy egészhelyes, és így a félhelyes, s a többi adózók már a törvény által meghatározott napszámokon felül nem tartoznak az utak csinálásához járulni, nemcsak hogy a napot reggeltől estig lajhán, mind magoknak mind marháiknak megkémélésé- vel töltenék, s a dolog teljesítésében nem haladnának, de még a szekér és napszámot is, hol alkalmatosságot lelnének eltitkolni, éppen semminek sem tartanák; nem célarányos tehát a marha, és gyalog napszámot törvényben meghatározni, hanem valamint eddig, úgy ezután is az illető törvényhatóságoknak helyes elrendelésére hagyni legtanácsosabb az utakat a lehetőségig leghasznosabb módon, s az adózónak legkevesebb terheltetésével megigazíttatni, és csináltatni ily módon, hogy valahol a megyéken ilyen nevezetes utak vezetnek keresztül, azokat helységről helységre a népesedéshez s az adózó nép erejéhez alkalmaztatva ölszámra a vármegye földmérője, és az illető vidékbéli szolgabírák egy úti biztossal együtt mérjék ki, s azon utat közösen azon helység mindaddig csinálja és igazítsa, még jó karba nem hozattatik, s jövendőre is mindég ugyan azon helység a szolgabírónak felvigyázása alatt tartsa gondviselésben, és csak így lehet reményleni, hogy ezen cél legtökéletesebben elérettethetik, s az utak legfoganatosabban készíttethetnek, és jó karban tartathatnak, értvén magában azt, hogy minden vidékre rendelendő egy úti biztos szüntelen való serénységgel vizsgálgassa az ilyes utakat és hidakat, s ahol legkevesebb fogyatkozást tapasztaland, az illető helységbéliekkel azt azonnal helyrehozássá, — mivel pedig könnyen megtörténhetik, éspedig gyakrabban az, hogy némely jobbágy az utak csináltatásának ideje alatt csupa gonosz indulatból marháját elárosítja, így gyanítván ezen terh alól magát kihúzhatni, azért is, nehogy az ilyen jobbágy a marha nem léte által magát a terhek alól kimenthesse, s azt többi jobbágytársainak nyakára nyomhassa, meg kell törvény által határozni azt, hogy az útcsinálás terhe mindenkit arány szerént illetvén, ha valaki marháját az útcsinálásnak idejében elárosítja, az készpénzen is tartozik annyi fordulást, és napszámot az útnak csinálására szerezni, és fogadni, mennyit a magához hasonló többi adózó társai töltenek azon.

A 6. §-nak rendelésére megjegyeztetik, hogy az ott javallott kárpótlás mindenné- mű károkra, és még azokra is, melyeket a földesurak jobbágyaik robotbéli adózásainak leszállításából szenvednek, kiterjedjen.

36