„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - I. A kereskedés tárgy (közgazdasági munkálatok)

szekér és gyalog napszámoknak feljegyzését részekről ugyan a legóhajtottabb, de az közjóra nézve a legszerencsétlenebb következésű mód lenne, mert ezek tudván, hogy egy egészhelyes, és így a félhelyes, s a többi adózók már a törvény által megha­tározott napszámokon felül nem tartoznak az utak csinálásához járulni, nemcsak hogy a napot reggeltől estig lajhán, mind magoknak mind marháiknak megkémélésé- vel töltenék, s a dolog teljesítésében nem haladnának, de még a szekér és napszámot is, hol alkalmatosságot lelnének eltitkolni, éppen semminek sem tartanák; nem cél­arányos tehát a marha, és gyalog napszámot törvényben meghatározni, hanem vala­mint eddig, úgy ezután is az illető törvényhatóságoknak helyes elrendelésére hagyni legtanácsosabb az utakat a lehetőségig leghasznosabb módon, s az adózónak legke­vesebb terheltetésével megigazíttatni, és csináltatni ily módon, hogy valahol a me­gyéken ilyen nevezetes utak vezetnek keresztül, azokat helységről helységre a népese­déshez s az adózó nép erejéhez alkalmaztatva ölszámra a vármegye földmérője, és az illető vidékbéli szolgabírák egy úti biztossal együtt mérjék ki, s azon utat közösen azon helység mindaddig csinálja és igazítsa, még jó karba nem hozattatik, s jövendő­re is mindég ugyan azon helység a szolgabírónak felvigyázása alatt tartsa gondvise­lésben, és csak így lehet reményleni, hogy ezen cél legtökéletesebben elérettethetik, s az utak legfoganatosabban készíttethetnek, és jó karban tartathatnak, értvén magá­ban azt, hogy minden vidékre rendelendő egy úti biztos szüntelen való serénységgel vizsgálgassa az ilyes utakat és hidakat, s ahol legkevesebb fogyatkozást tapasztaland, az illető helységbéliekkel azt azonnal helyrehozássá, — mivel pedig könnyen megtör­ténhetik, éspedig gyakrabban az, hogy némely jobbágy az utak csináltatásának ideje alatt csupa gonosz indulatból marháját elárosítja, így gyanítván ezen terh alól magát kihúzhatni, azért is, nehogy az ilyen jobbágy a marha nem léte által magát a terhek alól kimenthesse, s azt többi jobbágytársainak nyakára nyomhassa, meg kell törvény által határozni azt, hogy az útcsinálás terhe mindenkit arány szerént illetvén, ha vala­ki marháját az útcsinálásnak idejében elárosítja, az készpénzen is tartozik annyi for­dulást, és napszámot az útnak csinálására szerezni, és fogadni, mennyit a magához hasonló többi adózó társai töltenek azon. A 6. §-nak rendelésére megjegyeztetik, hogy az ott javallott kárpótlás mindenné- mű károkra, és még azokra is, melyeket a földesurak jobbágyaik robotbéli adózásai­nak leszállításából szenvednek, kiterjedjen. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom