„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról

nyi időt biztosított az alperesnek és a felperesnek egyaránt,27 és ezzel együtt a rövid perekre nézve két, míg más ügyekben három önálló kifogástételi lehetőséget adott.28 Ez azt jelentette, hogy rövid perben az alperes nem tartozik elsőre az összes kifogásait előhozni, ill. beírni, hanem csak némelyeket. Miután pedig ezek megalapozadan- ságát bizonyítandó a felperes megtette ellenvetéseit, arra az alperes újabb beírással felel. Ha azonban nem tűdja a felperes által előadottakat megcáfolni, az alperes további kifogásokat tehet egy újabb beírással, amire, mint előbb, a felperesi válasz következik, végül erre alperes hasonlóképpen beírással próbál cáfolatot adni, tehát az alperesnek rövid perben összesen négy beírási lehetőség áll a rendelkezésére, hosszú perben pedig hat.

Deák helyeselte ezeket a rendelkezéseket, de a rövid perek esetében túlzottnak vélte a két önálló kifogásolási lehetőséget, és a pergyorsítás érdekében azt indítványozta, hogy „a kifogásoknak, akár perhalasptók,29 30 31 akár pert döntőké legyenek is apók, még a felperesi hatóság ellen formálható mindennemű nehézségeket is odaértve, a perben leendő előadásra csupán csak két beírás határoptassék meg törvény által oly móddal, hogy ap elsőben minden kifogásait biponyító próbákkal erősítve előadni, a másodikban pedig a felperesnek ap első béírásbéli kifogások ellen felhordott okait cáfolni köteleptessék ap alperes”f vagyis az alperest arra kívánta szorítani, hogy exceptio-it egy alkalommal merítse ki, ami kétségkívül számottevően rövidítette a per perbe bocsátkozást megelőző szakaszát. Ezzel szemben a javaslat által megadott „időhaladékot” illetően azzal az indokkal, hogy a felperesnek „kinek hapai törvényeink sperint keresete bébiponyítására mindenkor késpen kell lenni”, a tervezet sze27 „A perfelvétel és a kereset alapjának beírása után, illetve a továbbiakban felvett kifogást követőéh a közvetlenül következő törvényszakban egészen annak közepéig tartozzék választ adni az alperes a másik félnek.” (Op. Obj. Jur. II. 18. §.). „A kifogások kimerítésében pedig az egyenkénti válaszok sorba vétele érdekében bármely félnek fél törvényszaknyi időhaladék adassák, és az első felében az alperes, utóbb pedig a felperes tartozzék mellette vagy ellene beírni a válaszokat.” (Op. Obj. Jur. II. 19. §.)

28„... ugyanezekben az ügyekben, ha rövidebb természetűek, két, azokban az ügyekben pedig, amelyek [...] a 4. és az összes többi §-ban nem lettek nevesítve, három különböző kifogás kapjon helyet.” (Op. Obj. Jur. II. 21. §.)

29 A perhalasztó kifogás az ügy érdemet nem érintő kifogás (például a bíróság hatáskörének hiánya, a bíró személyében rejlő hiba, az ügyvédi megbízás hibája, stb.), amelynek bizonyítása esetén a per leszállásának volt helye, ami azt jelentette, hogy a felperes nem vesztette el perlési jogát az alperessel szemben, de a pert elölről kellett kezdenie.

30 Perdöntőnek az a kifogás tekintendő, amelynek bizonyítása esetén a per végleg elenyészett. Ilyennek minősült az elévülés, illetve a patvar, vagyis az alperes alaptalan zaklatása a perrel, amely több esetet foglat magába, mint az ítélt dolog iránti, a két címen történő stb. perlést.

31 Zala észrevételei 59. p.

292