„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek
részeitől eltérően) latin nyelvűek.20 Nyelvi és stiláris szempontból is elkülöníthetőnek tűnnek a Deák Ferenc által fogalmazott szövegrészek, mivel Ferenc nem, vagy csak ritkán használta, és a kéziratban számos helyen saját kezűleg javította magyarra a bátyja által előszeretettel alkalmazott latin szavakat, szakkifejezéseket. Ez persze nem jelent kizárólagosságot, nem jelenti azt, hogy Ferenc nézetei - legalább részben - ne lehetnének jelen az Antal által fogalmazott javaslatokban. Alaposabb szövegelemzés nélkül is megállapítható, hogy a minden reformszellemet és Deák Ferencre jellemző érvelést nélkülöző banderiális munkálat szintén Deák Antal munkája lehet, annál is inkább, mert Ferenccel ellentétben Antal nem csupán hírből ismerte a katonáskodást; ő is részt vett (főhadnagyként) az 1809-es nemesi felkelésben. A választmány tagjai közül egyébként többen büszkélkedhettek Napóleon elleni katonai tapasztalatokkal, így pl. Kisfaludy Sándor vagy Csány László; a banderiális munkálatokra tett zalai észrevételek ennek ellenére csekély jelentőségűek.21 Zala megye véleménye a bandériumok szükségtelenségének kérdésében megegyezett az országos bizottságéval, ám a nemesség fegyverben való gyakorlásával kapcsolatban eltérő álláspontra helyezkedett. Nevezetesen: minden fegyverforgatásra alkalmas nemest össze kell írni, az összeírásokat évente felül kell vizsgálni, a 18 és 30 év közötti nemes ifjakat pedig évente (tavaszonként) 4-4 heti „lustrára” és fegyvergyakorlatra kell kötelezni. A tehetősebbek maguk viseljék mind a gyakorlatozás, mind a fegyverbeszerzés költségeit, míg a szegényebbek számára a megye fegyvertára kölcsönözzön felszerelést, ellátásukról pedig egy országos pénztár gondoskodjon. Zalának ez, a nemesi felkelés korábbi rendszerén alig változtató, alapvetően konzervatív javaslata összhangban állt a megyék többségének ez irányú elképzelésével.22 Ugyancsak megegyezett az országos tendenciával, hogy az adóügyi és bányászati munkálatok esetében alig-alig merült fel egy-egy jelentősebb elvi javaslat. Ez részben érthető is, mert a bányászat kérdése speciális szakértelmet feltételezett volna, az adóügyi munkálat pedig jórészt a megyei adminisztráció gyakorlati kérdéseivel, technikai részleteivel foglalkozott. Az adóügyi munkálat esetében kizárható Deák közreműködése, míg a bányászad operátumnál feltételezhető, hogy ő is részt vett az egyeben jelentősebb javaslat megfogalmazásában. Az adóügyi munkálatra — néhány kisebb jelentőségű módosításon túl — mindössze egy érdemi észrevétele volt a zalai választmány20 Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei. [Zalaegerszeg], 1832. 1-18., 41-49. p. (a továbbiakban: Zala észrevételei) 21 Deák Antal inszurgensi múltjáról: Ilcrtelendy Károly: Nemes felkelő ezredek az 1809-ik évi győri csatában. In: Bátorfi Lajos: Adatok Zala megye történetéhez. 5. köt. Nagykanizsa, 1878. 143. és 161. p.; Vörös István: Az 1809. évi nemesi felkelés (insurrectio) története Zalavármegyében. (kézirat) ZML Kézirattára; Kisfaludy Sándor az 1809-cs nemesi felkelésről: Gálos Rezső: Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Győr, 1931. 67-326. p.; Csány László katonáskodásáról: Molnár András: Csány 6-7. p. 22 Zala észrevételei 133-139. p.; Barta: A fiatal Kossuth 171-172. p. 264
