„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek

iránt rangkülönbség nélkül felelősséget érző, és rajtuk segíteni szándékozó politikussá a szülők nélkül felnevelkedő, és már diákkorában is megértőnek, segítőkésznek mutatkozó, művelt és kivételes tehetségű fiatalembert.9

A bizottság tagjai tehát már 1831 januárjában munkához láthattak, miután a megye levéltárából kikölcsönözték, majd egymásnak adták tovább az országos bizottság kilenc vaskos, latin nyelvű kötetét. Az olvasást a közgazdasági operátummal kezdték, mert Zala megye közgyűlése is ezzel kívánt elsőként foglalkozni. A munkálatok előrehaladását jelzi Oszterhueber Józsefnek Séllyey Elekhez írott, Pusztaszendászlón, 1831. április 14-én kelt levele: ,A múltkor nálam léteddel ag országos kiküldöttség munkáját a kereskedés tárgyában kérted tőlem — írta Oszterhueber — ágért mind in commeráali, mind in Publico Politiis ag olvasás végett nálam lévő munkákat általküldöm. ”10

Az előkészületeket azonban 1831 nyarán Zala megyében is félbeszakította az északkelet felől terjedő kolerajárvány félelmetes híre. A járvány már elérte a Duna vonalát, amikor a zalai megyevezetés kézhez kapta a helytartótanács koleraellenes intézkedéseit. A vezető tisztviselőket Balatonfüreden, a helyi kőszínház július 3-i megnyitása utáni eufórikus hangulatban érte a közelgő veszély híre. Július 11-én ott helyben rendkívüli kisgyűlést tartottak. A tanácskozás jegyzőkönyvét, mint surrogatus jegyző, Deák Ferenc vezette, akit kineveztek az első alispán elnökletével megalakuló megyei állandó kolera-kirendeltség tagjává is. A kirendeltség ugyan azonnal elrendelte a megyébe vezető utak lezárását, ám miután a kolera augusztus közepén Zalába is betört, visszavonták a haszontalan és költséges rendszabályokat.

Deák, aki ezekben a napokban a kirendeltség tagjaként maga is átérezhette az intézkedésre feljogosított megyei tisztviselők felelősségét és tehetetienségét, így írt erről 1831. október 31-én Vörösmarty Mihálynak: „A veszteglő hágakat, a végvonali őrállásokat mind megsemmisétettük, mert célra nem vegeitek, pedig sgámos költségbe kerültek volna hossgabb ideig melyet nyomorult adógó népünk megfigetni nemgyőgne”. Deák szerint a kolera Zalában „még eddig oly dühös nem volt, mint más vidékeken, mert nálunk vagyon példa, hogy egy faluban 23 beteg kögül csak kettő halt meg s a többi felgyógyult. Nem örülünk ugyan e nyavala terjedésének, mely itt még most felette lassú, de nem is rettegünk annyira, mint sok más helyeken

Valóban, a kolera Zalában viszonylag kevés áldozatot követelt. Az első megbetegedéseket augusztus 15-én jelentették, és december közepe táján már megszűnt a be- tegség. A járvány „csupán” a Veszprém megyével közvedenül érintkező Balaton-fel- vidéket (a tapolcai járást) érte el, így a megye területének nagyobbik, nyugati része

9ZML kgy. jkv. 1824:353. (Deák ügyvédi diplomájának kihirdetése, 1824. február 16-án), 1824:1703. (aug. 9.), 1824:2484-39. (dec. 13.); Deák pályakezdetéről Fercnczi munkáján túl alapvetők Sándor Pálnak a 3. jegyzetben említett munkái. Deák Ferenc 1824 és 1831 közötti ügyészi tevékenységéről részletesebben: Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831. (Sajtó alá rend. Molnár András) Zalaegerszeg, 1995.

10ZML Séllyey család levéltára. Séllyey Elek levelezése. Oszterhueber József levelei.

259