„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - I. A kereskedés tárgy (közgazdasági munkálatok)

világosan tétessék ki, hogy ezen új népesítés és jobbágyülési szaporítás egyedül csak a hazai lakosokból, és semmi esetre is a külföldiekből ne történjék, mégpedig a hazaiakból is a törzsökös50 51 nemzetség fenntartása és terjesztése kedvéért mindenekelőtt született magyarok alkalmaztattassanak, s ahol egészen magyarokat találni nem lehetne, a magyarok közé vegyítendő más nyelvet beszélő honiak is béfogadtassanak, úgy azonban, hogy az új népesedésnek nagyobb része magyar lévén, a többi új lakosokat is a magok nyelvekre és szokásaira vezessék és szoktassák, s azoknak azonnal mind lelkipásztor, mind mester is magyar nyelvet értő és beszélő ember adassék és rendeltessék, amidőn pedig a helytartótanács útján lett köz kihirdetés után is, elegendő számú magyarokat találni nem lehet, a vármegyének erről adott bizonyságlevele mellett a helytartótanács különösen engedelmet adjon, hogy a népesíteni akaró más idegeneket is telepíthessen.

A. javallott 2., 3., és 4. törvényekre semmi észrevétel.

QUOAD ARTICULUM V.

De meliore agrorum, et pratorum usuationé>x

Hogy a mezei gazdaság s nagyobb előmenetelére szolgáljon az, ha minden birtokos a maga tulajdon rétjeit és földjeit önnön tetszése szerint szabadon és megszorítás nélkül mívelheti, kétséget nem szenved, de ha viszont a közbirtokosságokban a földesés birtokos urak között fennálló kölcsönös függéseket tekéntjük, kivált ha a marhatenyésztést oly öszveszorult határokban, melyekben a rétek a törvény által megengedett időszakaszokban, úgy a parlagok is elkerülhetedenül szükségesek a marha legeltető- nek használására, méltó figyelembe vesszük; nem lehet némely oly megszorító rendszabásokat nem tenni, melyeknél fogva mind a rétek, mind a parlagok és tarlós mezők annak idejében a magányos önkényes használás alul ki ne vetessenek, és azért ha csak a marhatenyésztésnek mint a mezei gazdaság szinte egy főbb ágának azon határban egyszerre és egészen végét szakasztani nem akarják az illető birtokosok, a minden kivétel és bizonyos rendszabások nélkül való szabad használását a földeknek és réteknek a közbirtokosságokban törvény által megállapítani talán a hazára nézve némelykor több káros következéseket hozhatna mint hasznot, minthogy oly terméketlen határokban, hol a mesterséges szükségnek52 termesztésére csak nagy szorgalommal elkészített, és gyakran bőven trágyázott föld lehet alkalmatos, és ahol az ilyképp elkészített föld kevés lévén, a gazda soha annyi szükséget nem termeszthet,

50 Értsd: tősgyökeres.

51 Ami a földek és a rétek jobb hasznosításáról szóló V. cikkelyt illeti.

52 T akarmánynak.

23