„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)

fosztattak meg azoknak bírásától, s a fejedelemnek mint magyar királynak csak any- nyiban volt ezen javakhoz törvényes jussa, amennyiben az említett nemzetségek, mag- vaszakadás, felségsértés, vagy árulás miatt elvesztették időközben hajdani jussaikat, mert a nemzeti vérrel kivívott fegyveres visszafoglalás sem a magánosoknak elnyomott törvényes igazát el nem ölte, sem a fejedelemnek újabb just nem adhatván, a nemzetségek régi gyökeres igazának visszaállításában akadályul nem lehet, — így tekintették hazánknak már előbb visszafoglalt részeit az 1715. esztendei országos gyűlésen egybegyűlt őseink, kik az udvar által már előbb kinevezett biztosok helyett a 10. cikkelyben302 különös válosztmányokat állítottak fel, melyek a magános nemzetségek jussait megvizsgálják, és még inkább így tekintették azokat későbben az 1741. esztendőnek országos rendei, midőn a nemzetségi jussok sérthetetlenséginek tekintetéből minden vizsgálódó biztosságokat, mint nemzeti törvényeinkre nézve felette sérelmeseket a 21. cikkely303 által végképpen eltörölték, de sem ezek, sem amazok el nem ismérték soha fejedelmünknek azon jussát, hogy a visszafoglalt tartományokban lévő magános birtok egyedül a fegyvernek hatalmánál fogva királyi fiskust illethessen. Mivel pedig az 1791. esztendei 36.,304 és az 1792. esztendei 13. cikkelyek305 a későbben visszafoglalt vidékeken lévő javakat is jutalomra méltó hazafiaknak rendelik ajándékoz- tatni, hogy egyrészről ezen törvények is teljesedjenek, másrészről pedig egy egészen új, hajdan éppen isméreden, és nem törvényes adományi címnek általános béhozása nemzetünk egyes tagjainak régi gyökeres jussait, melyek szerint a visszafoglalt, és némely ezután netalán visszafoglalandó tartományokban hajdan jószágokat bírtak, tetemesen csorbítja, vagy azok visszaállítását (jus postliminii) törvény és igazság ellen gátolhassa, világos cikkely által kell meghatározni, hogy a fent elszámlált öt adományi címeken kívül soha semmi más nevezetek alatt teljes erővel bíró királyi adománylevelet kiadni szabad ne legyen.

Továbbá 2-szor. Minthogy országunk legjelesebb törvénytudói között kétséges vetélkedések forognak fent azeránt, hogy a felség- vagy hazasértés címe alatt lehet-e királyi adomány által oly javakat is megnyerni, melyek csak jussal illetik a királyi fiscust, de mivel a felségsértő vagy hazaáruló ellen törvényes ítélet nem hozattatott, azok a királyi fiscusnak kezére valósággal még nem kerültek; minden bizontalanság eloszlatására világos törvény által kell meghatározni, hogy az említett cím alatt csak azon javakat lehessen elajándékozni, melyek a vétkes ellen hozott megmarasztó bírói ítélet által már valóságosan a királyi fiscusnak kezén vágynak, — mert az 1723. eszten302 Az 1715:10. te. az újszerzeményi bizottság felállításáról rendelkezett.

303 Az 1741:21. te. törölte el az újszerzeményi bizottságot.

304 Az 1790:36. te. II. József császár és király adományairól, valamint a kamarai jószágok felosztásáról rendelkezett.

305 Az 1792:13. te. az 1790:36. te. végrehajtását szorgalmazta.

138