„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
reknél a vármegyének, a királyi városokban pedig a városnak házi pénztárába tétessék. Többnyire az egész szakasz elfogadható. A 19. s%akas%ra. A 19. szakasz az ügyész tetteinek visszavonásáról, és A 20. szakaszra. A 20. szakasz az ítélet tiltásról, minden észrevétel nélkül helybenhagyhatok. A 21. szakaszról. A 21. szakasz a pernek letételéről, s az ügyről való lemondásról szól. Nem lesz talán szükségtelen ezen szakasznál megjegyezni azt, hogy az olyan pereket, melyekben az alperes is ellenköveteléseket formál, és amelyekben vagy patvar- kodásnak, vagy a helytelenül követelt hatalmaskodásnak büntetése kérettetik a felperes ellen, minekutána már az alperesnek ezek eránt formált követelései a perbe vágynak iktatva, a felperes ellenfelének megegyezése nélkül se le nem tehed, sem azokról le nem mondhat. Továbbá ezen szakasznak első §-ában azt javallja az országos ki- rendeltség, hogy a perről egészen lemondani akaró felperes semmi költséget megfizetni ne köteleztessék; mivel azonban a haszontalan perlekedések megkevesítése miatt kötelessége a törvényhozó hatalomnak oda is kiterjeszteni figyelmét, hogy senki alaptalan perekkel polgártársait büntedenül ne bosszonthassa, s ugyanazért maga országos kirendeltség is jónak vélte, hogy némely perekben az ügyét vesztett felperes minden alperesi költségeket tartozzék megtéríteni, ezen cél pedig eltévesztetnék, ha a bosszontásért mozdított pernek bizonyos, vesztét előre látó felperes arról minden költségpódás nélkül lemondhatna; nehogy tehát ilyen eseteknél az alperesek igazságtalan kárasodást szenvedjenek, a javallott §-t úgy kell módosítani, hogy a felperes azon perekről, melyekben az elvesztésnek esetére az alperesi költségek megtérítésében ítélet által is megmarasztatnék, csak ezen költségek lefizetése után mondhasson le végképpen. Többnyire az egész cikkely helybenhagyható. A 22. szakaszról. A poros javakon fekvő summáknak, a javításoknak vagy rontásoknak felszámításáról készült 22. szakasz helyes és törvényes lévén, általában elfogadható. A 309. §-hoz azonban, mely szerint a zálogos javaknál a visszaváltó tulajdonos minden egyedül gyönyörűségre, nem haszonra szolgáló épületekért, melyek a zálogos szerződés engedelme nélkül tétettek, csak az épületszereknek árát tartozik, amennyire hasznokat veheti, megfizetni, nem ártana még azon világosítást toldani, hogy az ilyen épületszereknek megtartására és kifizetésére se lehessen a visszaváltót kénszeríteni, hanem a zálogos birtokosnak hatalmában álljon az egész épületet elbontani s az épületszereket eladni vagy elhordatni, mert gyakran az ilyen épületszereknek ára is nagyobb sommára mehet, és mivel az alperes csak akkor köteles a zálogot kibocsátani, midőn a fizetendők egész sommája néki készpénzül leszámláltatik, az említett épületszerek ára is nehezíthetné a zálogos javak kiváltását, s ezáltal hátrálná az igazság serényebb kiszolgáltatását. A 23. szakaszról. A bírói ítéletről szóló 23. szakasz helyes és törvényes, — nem éppen felesleges azonban a félremagyarázhatás elkerülése végett még azt is toldani ezen szakaszhoz, hogy minden ítélő bíró, az ország legfőbb ítélőszéket sem kivéve, min125
