„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
tatva lenne. Ha pedig az efféle letartóztatás tiltva volna, gyakran a követelést formálók kénytelenek volnának a bizonytalan tartózkodású adóst messze vidékeken keresni, sőt gyakran meg sem találnák azt, s ekkor világos követeléseik veszve volnának. Mivel pedig az eddigi törvénykezésnek célba vett javítása egyenesen, és méltán oda vagyon intézve, hogy az igazság minden panaszolkodónak minél pontosabban, hamarább, és olcsóbban kiszolgáltass ék, mivel továbbá kétséget sem szenved az, hogy az úriszékek előtt minden pernek gyorsabban, és kevesebb költséggel vége szakad, mint az ország akármely ítélőszéke előtt, mind a bérbe adó tulajdonosoknak bátorságára, mind a zsidók, korcsmárosok, mészárosok csalásainak úgy is annyira kitett adózó nép könnyebbségére, mind pedig a haszonbérlőkön is könnyen történhető erőszakos károsítások eltávoztatására szükséges leend a javallott törvényt oly módosítással világosítani, hogy a nemes ember haszonbérlő mind személyére, mind vagyonára nézve (az urasági törvényhatóság alatt lévő ingadan értéket kivéve) az illető nemesi bíróság alá tartozzék; azon nemtelen haszonbérlőknek, kik egész részjószágokat bírnak árendában, minthogy ezek a bérben bírt javakon a tulajdonosnak képviselői lévén magok is gyakorolják az uradalmi törvényhatóságot, szinte nemesi, vagy illetőleg királyi városi bíróságok ítéljék meg poros ügyeiket, — azon nemtelen haszonbérlők pedig, kik malmokat, korcsmákat, mészárszékeket, réveket, egyes házakat, általában valamely kisebb királyi haszonvételt bírnak árendában, s a bérben bírt házban vagy javakon laknak, habár ezekhez földek és rétek volnának is tartozandók, mihelyest a bérbevett értékre terjedő törvényhatóság nékiek különösen általadva nincs, minden a haszonbérlői szerződésből eredett, vagy akármi más világos adósságbéli keresetekre, úgy szinte a kereskedési vételek, eladások, cserék, és egyéb ezekkel öszvekötött kérdésekre, de csak ezekre nézve, azon földesúrnak tartozzanak ítélő hatalma alá, kinek fundusán vagyon lakások vagy tartózkodások helye, habár egyébként jobbágyok, zsellérek vagy cselédek nem lévén, az uradalmi törvényhatóság alá szorosan nem tartoznának is. Mivel pedig ezen rendszabás egyedül az igazság kiszolgáltatásának hamarításáért java- soltadk, olyan esetekben, midőn a bérben adó, vagy felette szegény, vagy több személyekből álló közbirtokosok, kik magok között az úriszék tartása végett megegyezni nem tudnak, egyszóval, midőn a bérbeadó nem tud, vagy nem akar úriszéket tartani, nehogy a célba vett hamarítás helyett több akadálokra leljenek a hitelezők, követeléseik megnyerésénél szabad legyen az adós haszonbérlőt nemesi bíróság elejbe idézni, habár egyébként a mondottak szerint is oda nem tartoznék. A. 12. szakaszra. A fölpörösi hathatóságról készült 12. szakaszban, különösen a 188. §-ban azt javallja az országos kirendeltség, hogy a nemtelen alperes, ki ellen valamely nemes ember a nemesi jószágnak tulajdonosi jussal nem bírhatása miatt port mozdított, felperesnek személyes felperesi hathatóságát kérdésbe ne vehesse. Ezen javallat azonban nem egészen egyező a természetes igazsággal. Ugyanis hazánk törvényei csak azért adtak just és hatalmat minden valóságos nemesnek arra, hogy az ingadan nemesi birtokot a nemtelennek kezéről per útján is elvehesse, mert nem akar118
