Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

A két másik PDP népbíró elleni eljárás ügyében egyébként az igazságügyminisz­ter dönt.1 Zala, 1947. szeptember 23. 3. p. 1 A PDP zalaegerszegi szervezetének felbomlásához lásd: Zala, 1947. nov. 12. 2. p. 3. Nagykanizsa, 1947. október 18. A Zalai Világosság című lap beszámolója az 1919-es diszeli pogrom végrehajtóinak újbóli elítéléséről Orgovány és Siófok mellé felsorakozott Díszei is Elítélték a pogromista diszeli gyilkosokat 1919. szeptember 8-án Sümegen a búcsú után nagy kereszténypárti gyűlés volt, ahol Eitner Zsigmond és Szmrecsányi György2 a zsidók ellen éles lázítóbeszédeket tartottak és a diszeli zsidó családok ellen is izgattak. Másnap, miután a légkört erre alkalmassá tették, a hangulat a zsidó lakossággal szemben fenyegetővé vált. A zsidó hitközség felkérésére ekkor az akkori napszám­nak tízszeresét, 50 korona napidíjat adtak Melkovits Györgynek, aki elvállalta a nemzetőrség megszervezését a fenyegetett zsidóvallású lakosság élet- és vagyonbiz­tonságának megvédésére. Melkovits maga mellé vette Mohos Károly, Perkovics József, Dani István és Szarka József diszeli lakosokat, akiknek a hitközség napi 40 koronát fizetett. A községi bírótól szereztek fegyvert. Röviddel ezután a községbe érkezett Varga István és Rédei Sándor taljándörögdi ’ fehérterrorista és a többszörösen büntetett előéletű Juhász Kálmán tapolcai lakos. Este kilenc óra tájban Melkovits György Varga Istvánnal és Rédei Sándorral együtt kocsival Gartenzaum[?J Gyula tanító házához hajtottak és ott fehér tollal a sapkájukban, csőretöltött fegyverrel Varga István a fehérgárda nevében pénzt köve­telt. A pénz átvétele után a tanítónál rejtőző Koréin Dávidot ütlegelések közben laká­sára kísérték, ahol csatlakozott hozzájuk ifj. Fazekas Márton és Juhász Kálmán. Itt Koreint Melkovits lőccsel fejbeütötte s a halálosan sérült, eszméletlen emberbe Ju­hász még bele is rúgott. Innen visszamentek a tanító lakására, ahol azt Koréin elrejté­se miatt családjával és több zsidóval együtt bántalmazták, s végül is a tanítót Varga agyonlőtte. Ezután Melkovits és társai kimentek a hegyre, hogy a fehérterror elől odamene- külteket összeszedjék és kivégezzék. Közel 30 pince feltörése után megtalálták Breuer Mórt és családját. Melkovits Breuert puskatussal szemközt vágta, majd Ju­hász »össztűz!« vezényszavára együttesen agyonlőtték. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom