Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

12. / A tsz-ek az 54 éves gazdasági tervüket mindenütt elkészítették. A tapasztalat az, ahol szükséges volt a beruházások nagyobb mértékbeni eszközlése, ott megvalósították, de általában a nagyobb beruházásoktól mégis húzódoznak. Az átlagtermésnél óvatosan, de megállapítható, hogy reálisan értékeltek. Néhány tsz-nél megnyilvánult a gépi munkák csökkenése, elsősorban ott, ahol a munkaerő létszám magas, mint pl. a nemesnépi „Vörös Hajnal” tsz-ben is, de más tsz-ekben is előfordul, ahol több fogaterővel rendelkeznek. Emellett egyik-másik tsz. a gépállomási munkák díját sokalva, valamint, hogy a gépállomás több esetben nem teljesítette a gépi munka tervét a tsz-ekben nem állították be. A jövedelemről jelenleg még más képet nem tudunk adni, mint a 2./ pont alatt közöltünk.

13. / 1951. óta évente rendszeresen folyik különböző szakmai oktatás. Évenkint a tsz-ek mintegy 50 %-ában rendszeresen hetenként van szakmai oktatás. Jelenleg mintegy 75 tsz-ben folyik részben szakmai, részben munkaegység oktatás. A szakmai oktatást a járási tanács szakemberei, valamint a megyei tanács szakemberei végzik, a munkaegységoktatást pedig a helyi tanítók, valamint a különböző tanfolyamokat végzett szakemberek végzik.

Zalaegerszeg, 1954. március 10.

Simon János

Fekécs Imre Kiss Sándor

mg. osztályvezető h. szöv. csop. vez. h.

ZML ZMT vegy. ir. 524. doboz— Saját kezű aláírással és pecséttel hitelesített gépelt tisztázat másodpéldánya.

1 A jelentést kapó kiléte a dokumentumból nem derül ki.

2 A termelőszövetkezeti csoportok jogilag nem voltak önállóak. Az I-es típusú (táblás) tszcs mutatta a kollektív gazdálkodás legkevesebb jegyét. A szántást és vetést még közösen, de a legtöbb munkát ezután már egyénileg végezték. A betakarított terménnyel mindenki maga rendelkezett, de a közös költségekhez a bevitt föld arányában hozzá kellett járulni. A Il-es típusú (átlagelosztású) tszcs sok tekintetben megegyezett az I-es típusúval, de lényeges különbség volt, hogy itt a tagok a bevitt földterület arányában, de az össztermés átlaga szerint részesedtek a terményben és a jövedelmekben. A III. típusú tzscs esetében a kollektív gazdálkodás - az előbbiekkel ellentétben - kiterjedt a tagok összes - másfél hold háztáji kivételével - földterületére. A csoportba Így be kellett vinni az igavonó és a haszonállatok jelentősebb részét, valamint a mezőgazdasági eszközöket is. Minden munkát közösen végeztek, amit munkaegységben mértek, a tiszta feleslegből munkájuk - és nem bevitt földterületük - alapján részesedtek. Lásd: Magyarország gazdaságtörténete 1996. 537. p, Vö. Magyarország agrártörténete 1996. 495-498. p.

3 A kihagyott rész a fenti megyei adatokat részletezi járásonként.

4 A tennénybeadásra kötelezetteket 8 ún. kataszteri csoportba osztották a föld aranykorona-értékének megfelelően. A legtöbbet természetesen a legnagyobb aranykorona-értékkel rendelkező 8. (VIII.) csoportba tartozóknak kellett egységnyi területről beszolgáltatni.

5 Az eredeti gépelt szövegben 9-es szerepel, amit ceruzával 11-re javítottak.

" Az indigópapir hiánya miatt olvashatatlan gépelt szó. (megyei párt?)

361