Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Káli Csaba: Politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás Zala megyében. 1947-1956
A megyei pártapparátus és tartóoszlopai egy pillanatra elbizonytalanodtak, de Rákosinak a budapesti pártaktíván, július 11-én elmondott beszéde után érzékelhetően megnyugodtak. Az 1953. júniusi KV ülés után, első ízben augusztus 22-én tanácskozott az MDP megyei pártválasztmánya, amely - elméletileg - a megye első számú párttestülete volt.76 Darabos Iván megyei titkár ekkor már nem volt Zalában - az Elnöki Tanács titkárává nevezték ki -, helyette Szigeti István titkárhelyettes tartotta meg a megyei pártbizottság beszámolóját. A választmányi ülésen személyeskedésekkel telített, parttalan vita alakult ki, minimális önkritikával. A kisebb-nagyobb személyes sérelmek felhánytorgatásán túl kevés konstruktív hozzászólás hangzott el, a jelenlevők nem igazán ismerték fel a problémahalmaz gyökerét. Ennek megfelelően természetesen azt megoldani sem tudták, de még kezelni se nagyon, amit a pártzsargon sematizmusába burkolt, az érdemi változásokra semmilyen garanciát nem nyújtó határozatok is mutattak. Különösebb személyi és szemléletbeli változások nélkül, minden a régi kerékvágásban ment tovább.77 A politikai változások legelőször a termelőszövetkezeti csoportokban éreztették hatásukat. A kilépés, de még inkább a kilépési szándék egyre tömegesebbé vált. A párt igyekezett minden lehetőséget megragadni, hogy elejét vegye a nagyarányú kilépéseknek. Nehéz megállapítani, hogy ez mennyire sikerült, mindenesetre tény: 1953 közepén Zala megye szántóterületeinek 19 %-a volt tsz(cs) kezelésben, addig 1954 márciusára ez az arány 14,4 %-ra csökkent.78 A régi és újdonsült egyénileg dolgozó parasztoknak, az új kormányprogram iránti fokozódó bizalmáról árulkodott a mezőgazdasági kisgépek iránti ugrásszerű keresletnövekedés.79 A mezőgazdasági kistermelőkre korábban nehezedő politikai és gazdasági nyomás mérséklődését illusztrálja a megyei bíróság elnökének az 1953-as év első és második félévét összehasonlító jelentése, miszerint 1953 júniusától a „közellátás érdekét veszélyeztető bűn- cselekmények” (beszolgáltatás elmaradása, feketevágás, illegális fakitermelés, termény- és árurejtegetés, felvásárlás, mezőgazdasági munkák szabotálása) száma az első félévi 370-ről, a második félévre 47-re csökkent.80 A megyei pártvezetés élén 1954 februárjában történt újabb változás, amikor is több mint fél éves interregnum után, sikerült betölteni a megyei titkári posztot. A megye új első embere Dénes István lett, aki ezt megelőzően a DISZ KV főtitkára volt. Az 1954. májusi, MDP-n belüli szervezeti változások után Dénes első titkársága mellett Szigeti István és Vukits László (mint másod-, illetve harmadtitkár) lettek a megye legfontosabb vezetői.81 Ebben az évben vezetőségválasztást is tartottak a 614 zalai pártszervezetnél, melynek során a régi titkárok kétharmadát újjáválasztották. Ugyancsak 1954-ben, november 28-án tartották az újabb tanácsi választásokat. A névjegyzékbe felvett 176.712 zalai szavazásra jogosult több mint 99 %-a adta le voksát, csaknem 98 %-ban a közben újjáalakított Hazafias Népfront jelöltjeire.82 Zala megyében újjáválasztották a megyei tanácstagok 14,3 %-át, a járási tanácstagok 37,1 %-át, a városi tanácstagok 33,9 %-át és a községi tanácstagok 51 %-át.83 A második ciklusban már némileg javult a tanácsi, közigazgatási munka minősége és hatékony35
