Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Dokumentumok Zala megye történetéből
A felülvizsgálatunk során megállapítottuk azt is, hogy a vezetőségek újjáválasztá- sa során a MB-tól kiindulva, JB-ink is túlzott követelményeket állítottak az új vezetőségek tagjai felé. Mint pl. Zalaszentgróton Fejes József elvtársat, vagy pl. Kovács János elvtársat, akiknek leváltási okát a pártszervezet azzal indokolta meg, hogy Pártmunkáját nem látja el, és felülvizsgálásunk során megállapítottuk, hogy a munkájukat nem tudták kellőképpen ellátni, ennek oka az volt, hogy a JB-től nem kaptak meg minden segítséget, vagy pl. ugyancsak Zalaszentgróton Hal[l]ek Jenő elvtársat, aki Pártunknak, 1920 óta tagja, és akit annál az oknál fogva váltottak le, hogy beteges, és öreg. Az utóbbi ugyan fennáll Hal[l]ek elvtársnál, azonban a vezetőségben politikai képzettségén keresztül komoly segítséget tudott volna adni az újjáválasztott vezetőségnek. Vagy pl. Becsehely Szurdapusztai tszcs-nél, ahol Mázsa Pál volt párttitkár elvtársat azért váltották le a vezetőségből, hogy önkényeskedik, és a tagság nem szerette. Ugyanakkor Mázsa elvtárs harcoskiállású párthű elvtárs. A fenti indokok ugyan fennállnak Mázsa elvtársnál, azonban ha a JB. komolyabb mértékben támogatta volna a munkájában, Mázsa elvtárs hasznos káder lett volna a vezetőségbe. A felsorolt példák azonban nagyobb mennyiségben nem hozhatók fel a fluktuációk okának, mert pl. amit ugyancsak vizsgálatunk alkalmával megállapítottunk, hogy Zalaszabar községben, ahol gyakorlatban a volt párttitkáron kívül a régi vezetőségnek több tagja nem is volt. A volt vezetőséget 1950. nov. 22-én választották meg /három tagú/ de ezek közül 2 elvtárs nem is fogadta el a pártvezetőségi tisztséget, és nem is töltötte be. A Járási Bizottság ugyan tudott erről, de még sem segített abban, hogy életképes pártvezetőséget hozzanak létre. Vagy pl. Garabonc községben ahol a pártvezetőség tagjai a megválasztásuk óta egyszer sem tartott[ak] vezetőségi ülést, sőt Fiiszár József elvtárs az új párttitkár elvtárs sem tudott arról, hogy ki volt a régi pártvezetőségben. Vagy pl. a Zalaegerszegi járásban, ahol Hombár Gyula volt a Zalaszentgyörgyi párttitkár, akinek kulákfelesége van, vagy Hottó[n?] Málics volt községi párttitkár, aki nyilas volt, agresszív fellépésű volt, s emiatt a községben gyűlölték is őt a dolgozó parasztok, és aki egyben akadályozta az[t] is, hogy tagjelölteket vegyenek fel a pártba, vagy pl. Csácsbozsokon Nagy Kálmánné volt Jutási őrmester [sic!] felesége, aki párttitkári funkcióját a saját anyagi érdekeinek támogatására használta fel. Vagy Nagylengyelben Kelemen Gyula volt párttitkár, aki a békekölcsönjegyzés ideje alatt nemhogy segítette volna a békekölcsönjegyzés politikai munkáját, ellenagitált. De ugyanígy tett Pesti Gyula volt teskándi párttitkár, vagy Hagyárosbörönd[ön] Ciráki Péter volt párttitkár, aki teljesen szétzüllesztette a pártot, s kulákokkal tartott fenn kapcsolatot. Tehát a felsorolt példák is bizonyítják azt, hogy egy-két hely kivételével a vezetőségből való leváltások többségükben indokoltak voltak. A vezetőségekből leváltott elvtársak nagyobb részükben egy-két hely kivételével, ahol megbízták őket népnevelőmunkával, nem lettek feladattal ezideig még megbíz231
