Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
Vályi művéből hiányzik. A postalexikon a kapornaki járásban fekvő Szent Miklós falut említ, amely a kanizsai mocsár nyugati partján feküdt, s herceg Batthyány kanizsai uradalmához tartozott. Homok-Komárom fíliája. Az Alsó-Hahóttól Kanizsára vezető postaúton fekszik, 1 órányira Kanizsától.68 A hadmérnök 36 házat és 10 istállót jegyzett fel itt, 250 férfit és 20 lovat tartott elhelyezhetőnek. Az állatállomány: 6 ló és 84 igavonó. A megjegyzés rovatában jelzi, hogy csak néhány ház van az úton és egy azokhoz tartozó kis kocsmaépület. 1828-ban két Szent Miklóst is feljegyeztek Zala megye falvai között. Az egyiknek német és horvát nevét is közölték, temploma nem volt. 53 házban 409 lakos élt itt. Ez az adat azonban csak fenntartással használható, hiszen Zala megyében több Szent Miklós nevű falu is volt s ez a forrás nem közölte a melléknevet. Bencze Géza állítása és a falu földrajzi helyzete szerint a hajdani Németszentmiklós neve lett Ma- gyarszentmiklóssá. Az út tovább halad északi irányban és a következő település: Szent Balás a mérnök táblázatában és a térképen is. Az első népszámlálás idején ez Inkey Boldizsár és mások falujaként 145 házzal és 895 lakossal került feljegyzésre. Vályi magyar falunak mondja (Balás, Szt. Balás címszó alatt). Alsó-Hahóttól Kanisa felé mintegy fél óra járásra van „az országúiban”. Földesurai: Inkey és Skublits uraságok. Közlekedési szempontból jelentős, hiszen a postalexikonban is szerepelt: Inkey és Skublics családok faluja volt, saját plébániával. Alsó-Hahóttól Kanizsára vezető postaúton fekszik, — írja a lexikon, negyedórányira Alsó-Hahóttól.69 A hadmérnök 72 házzal és 20 istállóval jegyezte fel, 760 férfi és 50 ló volt oda beszállásolható. Állatállománya: 18 ló és 142 igavonó. A környező magaslatok dominálnak. Az áthaladás jó. Egy kis patak vágja ketté. Nem lehet kikerülni. A faluban van egy uradalmi kasznár és egy plébános. Van továbbá egy Ingay (szokásos elírása Inkeynek) uraság tulajdonában levő kis kastély. 1828-ban Balás (Szent) a Zala megyei falvak közt egy templommal, továbbá 95 házában 701 lakossal szerepel (a lakosok közül 9 volt héber, a többi katolikus). Az úton továbbhaladva magyar és német néven írja le a hadmérnök Alsó és Felső Fiahót nevét. Az első népszámlálás idején is két község ez, Alsó Hahót Festetics birtok elsősorban, de más földesurak is élnek ott. 75 házban 551 lakost jegyeztek fel. Felső Hahót földbirtokosai az előbbiek, s itt 105 házban 704 lakos élt. Vályi művében két magyar falunak írja le Hahótot (Alsó és Felső), melyeknek földesura Festetics, és lakosaik katolikusok Az „ország uttyában” fekszenek, földjük közepes termékenységű... „legelője, szőleje, erdeje és lovainak eladására jó modgya van”. A postalexikon külön említi a két falut. Alsó Hahót Felső Hahótnak fíliája. Mindkettő több nemesi családhoz tartozik és a Zalaegerszegről Kanizsára vivő postaúton fekszik. A postaállomás Alsó Hahóton van, amely Felső Hahóttól félórányi 137
