Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak állapota
Baktól agyagos talaj visz tovább, mely homokkal és murvával is kevert, feltöltött, s ez vezet Zalaegerszegre, enyhén emelkedő síkságon. A megyeszékhelyen a Zala folyón szilárd és faanyagból készült jármoshíd vezet át. Az út a továbbiakban Nekeresfy majorig jó állapotban van. Ettől a majortól Boszváig (helyesen: Poszváig) erdőben vezet az út, nagyon homokos talajon, s nehéz előrehaladással. Szöpötk körül ismét murvázott az út, jó állapotban van. A kis patakokon szilárd fahidak vezetnek át s itt is enyhe lejtőkön megy az út. A helyi hatóságokkal kapcsolatos rovatban a hadmérnök csupán Fogos majornál (térképen Fakos puszta) jegyzi fel, mint sürgős teendőt, hogy az utat ki kell szélesíteni, dorongokkal megerősíteni (mit Prügel), hogy az áthaladó alakulatok állásaikat elfoglalhassák. Ennek az útnak hadászati fontosságát emeli ki az utolsó rovatban lévő bejegyzés szokatlan hosszúsága és tömörsége. Az ezen az úton történő vonulás Kapornakon át Szöpötk felé nem kerülheti el a mocsáron való áthaladást. Részletesen taglalja a Veliczka irányában történő haladást, a csapatok elhelyezkedésének lehetőségét. Táborhelyként Nagykanizsát, Felső Hahótot, Fogos majorságot, Szalaegerszeget és Szöpötköt jelöli meg. A táblázatban feljegyzett következő, a 6. út is átszeli Zala megyét s ennek iránya is Dél-Észak. A Horvátországi Kapronczáról indul Kanizsa, Keszthely, Sümeg és Vásárhelyen át (ez már Veszprém megye) Győrbe. A Kapronczáról induló út a dernyei révhez vezet, majd az azon való átkelés után Dernye és a kocsma mellett elhaladva, a folyó balpartján, a Somogy megyei Zákányon és Surdon át, egy majorság majd Szent Miklós falu mellett elhaladva jut el Nagykanizsára. Ennek a szakasznak, melyet a Drávától Nagykanizsáig számít, a menetideje 7-8 óra. Lovasoknak ez a távolság 6-7 órát, szekerekkel 8 1/2 - 10 órát vett igénybe, e mérnöki számítás szerint. Ennek az útnak következő szakasza már teljesen Zala megyében haladt, Nagykanizsától Nagy Récsén át, a Bank kocsma előtt, Galambok és Komárvároson át érkezett Kis Komárom mezővárosba, tehát a megye keleti részén haladt északi irányban. 5-6 óra volt a tervezett menetidő (lovasoknak 4-5 1/2 óra, szekerekkel 6-10 óra). A következő útszakaszon az alábbi lakott helyeket említi irányjelzőként: Magyarod, majd Hídvég, Lebuj, Égenfölde, Sármellék, s a Pahaky (sic!) térképen nem szereplő kocsmánál Keszthely felé fordulva, ezt az útszakaszt 7 1/2 - 10 óra alatt tehetik meg a gyalogosok (lovasoknak 6-8 óra, szekerekkel 8-12 órának jelzi a menetidőt.) Az út utolsó előtti szakasza Keszthelyről indul és egy kocsma előtt halad el, Szántó falun és Bazsin át ér Sümegre. 7-8 órát számítanak a menetidőre (lovon ez 6- 8 óra, szekerekkel 8 1/2 - 10 óra). 90
