Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
Bevezetés
a véletlen, vagy tudatos kihagyásokat pótoltuk (ezek közül Zrínyi hosszú gyászénekét a Függelékben, mivel műfordítására természetesen nem vállalkozhattunk). A nevek írásában Szabó Béla a kéziratot követette, ezen a megoldáson sem kívántunk változtatni. A megyei ellenőrzőknek írott, a kéziratban maradt felhívásokat a lábjegyzetbe tettük; a szöveggel kapcsolatos kiadói észrevételek ugyancsak lábjegyzetbe kerültek, de mindig szögletes zárójelek közé. Technikai okokból, és a könnyebb áttekinthetőség végett Bél Mátyás eredeti jegyzeteit arab számosra, míg a fordító jegyzeteit végjegyzetként, római számosra változtattuk. Még egy jelentősebb változtatást hajtottunk végre a fordításon. Ahol nem volt, a lapszéli megjegyzések (az ún. mandzsettacímek v. marginális címek) alapján elkészítettük és minden fejezet (rész, szakasz) élén elhelyeztük az áttekintéseket (synopsis), amelyek a szerző szándéka és a kor szokása szerint az olvasók jobb tájékozódását segítették elő. A rekonstrukciókra itt is a szögletes zárójelek utalnak. A szöveg mellett a lap szélén lévő mandzsettacímeket technikai okokból nem tudtuk az eredeti szövegképnek megfelelően közölni, ezért ezeket a főszövegben, mindig az adott sor elején, kurziválva, behúzással és a főszövegtől középponttal elválasztva tüntettük fel. A fordítás alapjául szolgáló latin kézirat az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Batthyány-gyűjteményében, a Hist. I. hhh. jelzet alatt található. Ez egy XVIII. század második feléből származó másolat, amelynek készítője valószínűleg Szarka Ferenc volt. Itt jegyezzük meg, hogy Bél Mátyás irathagyatékában találhatók Zala vármegyére vonatkozó töredékek (így például az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban a Hist. II. a. jelzet alatt Parschitius Kristóf országleírásának kéziratában vagy az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára Föl. Lat. 277. jelzetű kötetében), ezeket azonban Bél Mátyás beledolgozta a megyeleírásába, így közzétételük indoko- ladan. A kötetben szereplő másik leírás, T. Mérey Klára munkája, a Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján címet viseli. Adatait két forrás, tulajdonképpen két, a megye helységeit magában foglaló táblázat adja, amelyet az 1806-ban elrendelt második katonai felmérés keretében 1810-1812 között készítettek osztrák hadmérnökök. Az egyik táblázat az utak földrajzi helyzetét mutatja be aprólékosan, azokét az utakét, amelyek a katonaság mozgása szempontjából fontosak voltak. A másik táblázat ezen hadiutak mellett fekvő települések adatait közli. E főként demográfiai és gazdasági adatokat a szerző a II. József korában végrehajtott népszámlálás, a XVIII-XIX. század fordulóján megjelent két lexikon és egy 1828-ban kiadott anyakönyvi bejegyzéseken nyugvó kiadvány adataival veti össze, létrehozva ezáltal egy olvasható és kezelhető speciális „forrásmunkát”. A mű alapjául szolgáló táblázatok a Bécsi Hadilevéltár térképgyűjteményében (Wien, Kriegsarchiv, Kartensammlung K VII. k 116/E és F) találhatók. A munka lektorálását Bencze Géza végezte el. 8
