Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A következő falu: Szécsi vagy Szigeth vagy Zsitkocz. 13 házat és 10 istállót jegyeztek fel benne. 120 férfi és 15 ló volt még ide beszállásolható. Az állatállomány: 26 ló és 36 igavonó. Az út e településtől nem messze egy erdővágásban, nyiladékban (Alléé) vezet tovább. 1828-ban Sitkócz néven találjuk a Zala megyei falvak között. 17 házban 138 katolikus lakost jegyeztek fel. Kámaházán a hadmérnök 7 házat és 5 istállót tüntetett fel. 50 férfi és 5 ló volt még oda beszállásolható. A faluban 12 ló és 9 igavonó volt ebben az esztendőben. A megjegyzések rovatába írottak szerint a falu síkságon fekszik, az áthaladás jó, kikerülhető. 1828-ban Kámaháza faluban 10 házban 78 katolikus lakos élt. Göntérháza faluban a mérnök 14 házat és 10 istállót jegyzett fel. 120 férfi és 15 ló volt még ott elhelyezhető. Az állatállomány 26 lóból és 22 igavonóból állt. Az út keleti irányban kissé a községtől távolabb fekszik. 1828-ban Göntörháza, Göntérháza faluban 22 házat és 188 katolikus lakost jegyeztek fel. Hidegvég falut 15 házzal és 12 istállóval jegyezte fel a hadmérnök. 150 férfit és 20 lovat tartott még ott elhelyezhetőnek. 30 ló és 38 igavonó volt ekkor a faluban. A megjegyzés rovatban utal a mérnök arra, hogy az előbbi településhez hasonló, vagyis a település az úttól valamivel távolabb fekszik. 1828-ban Hídvégh (melléknév nélkül) a falvak közt szerepel, 19 házban 146 katolikus lakost jegyeztek fel. Ezzel e rövid út településeinek áttekintése véget ért. A következő út, amely a táblázat 21. oldalán található, ugyancsak Zala megyét érinti: Lendváról Letenyére halad. Az út irányát a következő falvak neve jelzi: Alsó Lendváról indul, majd áthalad Feritfalu, Völgyifalu, Pincze, Újfalu, Szent Miklós, Dobri, Vörcseg, Csernye földe, Szemenysky kocsma, Rátk településeken és így érkezik el Letenyére, amelynek adatai a protocollum 3. oldalán már előkerültek. (Lásd 5. ábra 34. út és II. táblázat XXIII. út.) E településeket jellemző adatok a következők: Az első öt falu Esterházy Miklós földesúr tulajdona volt, míg Dobri falu a gróf Zichy, Szecsődi és más nemesi családok birtoka volt 1785-ben. Feritfaluban 42 házban 160 lakost, Völgyifaluban 73 házban 302 lakost, Pincze faluban 48 házban 243 lakost jegyeztek fel az első hazai népszámlálás alkalmával. Újfalu kettő volt Zala megyében, az itt említett Lendva- Újfalu volt (a földrajzi fekvése alapján). Itt 48 házban 301 lakos élt. Szent Miklós (Kerka-) faluban 89 házban 339 volt a lakosok száma. Dobriban 131 házban 324 lakost jegyeztek fel. Vörcseg nem volt falu, a hadmérnök csupán egy kastélyt és egy kocsmát jegyzett fel területén. Csernyefölde faluban Esterházy herceg volt a földesúr 1785-ben, s 48 házában 345 lakost jegyeztek fel. S végül Rátk falu földesuraként Bless János szerepel a népszámlálás anyagában. Itt 14 ház állott ekkor és 77 lakost jegyeztek fel jelenlevőként. A századfordulón Feritfalu Vályi munkájában magyar falu, katolikus lakosokkal, Alsó Lendva fíliája. Határa, szőlőhegye középszerű, eladásra más helyeken van jó al189
