Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A következő település a Somogy megyei Kakonya, ahol 4 házat és 2 istállót jegyzett fel. 100 férfi és 20 ló volt oda beszállásolható. Az állatállományt 12 ló és 14 igavonó alkotta. A Mura balpartján, enyhe hajlaton fekszik, — írta a mérnök. A település egy meglehetősen tágas kocsmából áll és több kis terménykunyhó (Fruchthütten) áll benne, amelyek kis hadi raktárakká, magazinná alakíthatók, használhatók. 1828-ban Kakonya Somogy megye pusztái között 3 házzal és 24 lakossal került feljegyzésre. Két puszta említése zárja le ezt az útszakaszt: Sola vagy Fekete ház malom, egy házat említ csak neve mellett és azt, hogy 5 férfit lehet itt elhelyezni. 4 igavonót jegyzett még fel, ezek bizonnyal tehenek voltak. A másik Posta malom néven szerepel a mérnök listáján. Adatai ugyanazok. A mérnök megjegyzése mindkét malomra vonatkozik, amely szerint ezek mindketten rosszul megépített és az erdőben elszigetelten álló malmok. L. Nagy munkájában egyik nevet sem találjuk a puszták és külterületek között, sem Zala, sem Somogy megyében. A következő út az előbbinek kiágazása, Alsó Vidoveczből indulva Alsó Dobra- ván át Légrád mezővárosba tart. A hadmérnök itt írja le tüzetesebben ezt a mezővárost. Az út ezen áthaladva a katonai őrvidék területére lép. Itt több település nevét emlíd: Ottók, Gyellakovecz, Toreház (a térképen Thorchos), Sidó város, Kanyar város, Poszamog települések, majd Bodaló kocsmánál illetve Pertozi falunál átlépi Somogy megye határát és Berzencére, valamint Babocsára tart. A Zala megyei utak szempontjából minket most csak Légrád érdekel, amely 1785-ben is már mezőváros volt az Althann család birtokában. 394 házban 2009 lakost jegyeztek fel, de ezek közül 88 volt „idegen”, nem állandóan ott tartózkodó személy. Nemes viszonylag kevés (mindössze 33 férfi), de 301 férfit polgárként tartottak nyilván. Vályi munkájában Légrád magyar mezőváros, katolikus lakosokkal. A Mura Szigetben, a Dráva vize mellett fekszik, határa jó, tulajdonságai „szépek” — írja —, de az áradások károsítják! A postalexikon „privilegizált” mezővárosnak mondja, amely a Festeticsek Csáktornyái uradalmához tartozik. Azelőtt — írja a lexikon — a Muraköz félsziget között feküdt, most azon kívül: a Dráva és a Mura folyók összefolyásánál. (Az „átköltözésről” már előzőleg volt szó ebben a munkában.) A postalexikon még megjegyzi, hogy saját magisztrátusa van és plébániája. Egy órányira fekszik Zákánytól (Somogy megye) és 2 órányira Vidovecztől. A Kanizsától való távolságot 3 órásra becsülte.124 A hadmérnök ennél a mezővárosnál a népesség számát is feljegyezte: 2700 fő. A rovatokban 366 ház és 230 istálló szerepel. 4500 férfit és 500 lovat tartott beszállá- solhatónak Légrádon. Az állatállomány 380 ló, 400 igavonó és 500 juh volt. A mérnök hosszabb bejegyzést írt a megfelelő rovatba. Eszerint Légrád síkságon fekszik, a Dráva jobb partján, szemben azzal a hellyel, ahol a Mura ebbe a folyóba ömlik. A település a régi Dráva medertől délre fekszik, az ún. Dravitzával szemben. Az átha183
