Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
meglehetősek”. A postalexikonban Hemusevecz, Hennusovecz néven szerepel. A Csáktornyái Festetics uradalom faluja, a Csáktornyáról Alsó Vidoveczbe vezető postámon feküdt, 2 órányira Csáktornyától és ugyanannyira Alsó Vidovecztől.121 A hadmérnök csak adatokat közölt neve mellett: 23 ház és 18 istálló volt ekkor ebben a faluban (200 férfit és 20 lovat lehetett még ott elhelyezni.). Az állatállomány 34 lóból és 40 igavonóból állt. 1828-ban Hemussevecz néven találjuk Zala megye falvai között, s ekkor 22 ház állt benne és 184 katolikus lakosa volt. Rövid kis út volt ez, de érdekes, hiszen a bozót, az erdő és egy település nevében is jelzett tövis, a környező tájat is elénk varázsolja. A következő, 17. táblázatos oldalon Tüskés Szent Györgyről Letenyére vezető utat mutat be, de itt csak két falu szerepel adatokkal: Csekovecz és Hodossan. Köztük találjuk Tüskés Szent Györgyöt, adatok nélkül, visszautalással az előző oldalra. Ez az út és a következő, amely Alsó Kralyeveczből halad Goricsánba és ahol csak egy falu neve szerepel adatokkal, a Wege (út) megjelöléssel található, amely minőségi különbséget jelentett a másutt szereplő Srasse útmegjelöléssel szemben. Az első rövid útszakaszban szereplő Csekovecz 1785-ben Althann birtok volt, a térképen: Chehovecz (magyar neve: Csehlaka), 41 házzal és 370 lakossal. Ugyancsak Althann volt a birtokos Hodossán faluban is, ahol 91 házat és 824 lakost találtak a népszámlálást végzők. A következő, már említett útszakasz az egyeüen, adatokkal feljegyzett faluja: Gorichán ugyancsak Althann birtok volt 1785-ben, s 166 házában 1363 lakos élt. Vályi lexikona Csekoveczet horvát falunak mondja, lakosai katolikusok, a falu Szent György fíliája. Határa termékeny, „a természettől nevezetes tulajdonságokkal megáldván”, első osztálybeli. A postalexikon szerint a Csáktornyái uradalom faluja, nem messze Perlaktól. 1 órányira fekszik Csáktornyától és másfél órányira Alsó Vidovecztől. A hadmérnök 27 házat és 18 istállót jegyzett fel területén, 270 férfit és 30 lovat lehetett még elhelyezni benne. Az állatállomány 46 ló volt és 50 igavonó. A síkságon feküdt, körüljárható — írta a mérnök. 1828-ban Csehovecz, Chehovecz néven jegyezte fel L. Nagy művében, 61 házzal és 462 lakossal. A következő falu Hodossán Vályi lexikonában Hodosan néven szerepel, elegyes falu Zala megyében katolikus lakosokkal. „... határját a természet szép javakkal megáldotta.” A postalexikonban Hudossan formában találjuk, közel van a Murához, Gorichán fíliája. A lexikon a Csáktornyái várhoz tartozónak írja. 2-2 órányira feküdt Csáktornyától és Vidovecztől is. A hadmérnök 135 házat és 100 istállót jegyzett fel területén. 1600 férfi és 150 ló volt ott elhelyezhető. Az állatállomány: 220 ló, 120 igavonó és 400 juh. A megjegyzések rovatba írottak szerint bokrokkal és erdős lejtőkkel teli terület. Az átjárás széles és jó, nem lehet körüljárni, illetve kikerülni. 1828-ban Hodossan, Hudossan néven találjuk Zala megye falvai között, 124 házzal és 899 katolikus lakossal. 181
